Belföld

Egy év haladék a kényszervállalkozásoknak

Ha a Parlament elfogadja Pető Iván javaslatát, egy évvel meghosszabbíthatja a kormány a kényszervállalkozóknak nyújtott moratoriumot, amely június végéig nyújtott amnesztiát a munkaviszonyt vállalkozási szerződésekkel palástoló cégeknek - írja a Magyar Hírlap

Pető Iván SZDSZ-es képviselő a moratórium meghosszabbítására vonatkozó indítványa mögé a kormány is felsorakozott. Április végéig csupán 34 cég kért bűnbocsánatot. A Magyar Hírlap az adóhatóságtól megtudta, hogy az amnesztiára pályázó cégek már átalakították vagy megszüntették a kifogásolt színlelt – vagyis munkaviszonyt palástoló – szerződéseket, szám szerint összesen 619-et. Ezek a vállalkozások mentesülhetnek a tetemes bírság, valamint a megspórolt adó- és járulékterhek öt évre visszamenő megfizetése alól. Az APEH arra számít, hogy a vállalkozások az utolsó pillanatra halasztják a bejelentést.


Várhatóan csak június 14-én derül ki, hogy meddig kaphatnak újabb haladékot a kényszervállalkozások. Ekkor tárgyalja ugyanis a parlament Pető Iván újabb indítványát, amelyben az adóamnesztia június végén lejáró határidejének meghosszabbítását javasolja. A szabaddemokrata politikus a múlt heti első beadványában az adómoratórium év végéig való meghosszabbítását szorgalmazta, mostani javaslata pedig már 2005 közepéig biztosítaná a büntetlenséget az érintett cégek számára. Pető tudomása szerint a kormány támogatja a javaslatot, mivel a törvény nem hajtható végre az eredeti határidőig.


A szabaddemokrata országgyűlési képviselő az MTI-nek elmondta, hogy a Pénzügyminisztériummal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával egyeztetve döntött arról, hogy korábbi indítványát új változatban terjeszti az Országgyűlés elé. A politikus szerint ugyanis a tárcák 2005 közepéig, a színházi szezon végéig látják indokoltnak meghoszszabbítani az adóamnesztiát, mivel a kérdésben a színházak is érintettek.


Azt azonban, hogy miért került a színházi szakma a problémakör homlokterébe, egyelőre csak sejteni lehet. A munkaügyi ellenőrök tapasztalatai szerint ugyanis a színlelt szerződésekkel történő foglalkoztatás valamennyi ágazatban jelen van, a legjellemzőbb ugyanakkor az őrzés-védelem, a fuvarozás, az építőipar és a vendéglátás területén. A művészek azonban azon szakmák művelői közé tartoznak, amelyek “mentességét” már korábban beharangozta a kormányzat. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ugyanis februárban úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti kényszervállalkozóknak a művészeket, újságírókat, sportolókat és a vagyonőröket.


A szaktárca vezetője szerint ezeken a területeken a foglalkoztatás igencsak rugalmassá vált, és a legtöbb esetben nem hagyományos munkaviszonyok, hanem vállalkozói szerződések jöttek létre. Burány szerint ezeken a területeken speciális szabályokra van szükség, s mire június 30-án lejár az adótörvények által nyújtott féléves amnesztia, addigra tiszta helyzetet kell teremteni az említett szakmákban. Eddig azonban csupán a sportolók helyzetét sikerült rendezni, méghozzá úgy, hogy az új sporttörvény szerint a hivatásos sportolókat csupán munkaviszony keretében lehet foglalkoztatni. A vagyonvédelmi törvény módosításának tervezete ugyan már elkészült, de a kormány még nem döntött róla, s a művészek foglalkoztatásának jogszabályi feltételei sincsenek még tisztázva

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.