Komoly nemzetközi felháborodást váltott ki Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter-helyettesnek a Pentagon internetes honlapján olvasható közleménye az iraki rendezéssel kapcsolatban, amely kizárja az iraki újjáépítés fővállalkozói közül azoknak az államoknak a vállalatait, melyek ellenezték a katonai akciót.
Zsarolási kísérlet?
Egyelőre 26 katonai és polgári beruházást hirdetnek meg 16-18 milliárd dollár értékben. Csak azon a listán szereplő államokhoz juttatják el a kiírásokat, amelyeket Washingtonban Irak tekintetében barátinak tartanak. Wolfowitz védelmi miniszter-helyettes indoklása szerint, ha nem így cselekednének, tehát ha például francia, német vagy kanadai cégek kapnának megbízásokat, akkor komoly biztonsági veszélyek keletkeznének. Jóllehet ezt az indoklást Berlinben még értelmezni sem tudják igazán, azt mindenképpen hangsúlyozzák, hogy a dolog mögött zsarolási kísérlet húzódik meg, mert a Pentagon honlapján olvasható szöveg mintegy az üzleti lehetőségek fölcsillantásával igyekszik újabb országokat megnyerni, hogy vegyenek részt az iraki katonai akcióban.
A Brüsszeli bizottság jogi vizsgálatot kezd, vajon az ily módon kizárt 26 európai pályázat nem esik-e a kereskedelmi világszervezet védő szabályai alá. Amennyiben igen, úgy az Európai Bizottság megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Zentai Péter, a Magyar Rádió berlini tudósítója szerint enyhén fogalmazva is fölháborodás fogadja Berlinben azt az amerikai bejelentést, hogy csak azon országok cégei juthatnak üzleti megbízásokhoz Irakban, amelyek támogatták Amerikát a háborúban, illetőleg annak befejeződése után csapatokat küldtek az arab országba.
Fischer német külügyminiszterrel az élen több berlini kormánytag is éles bírálatokat fogalmazott meg: azt mondják, hogy az amerikaiak viselkedése nem nevezhető sem etikusnak, sem politikailag átgondoltnak. A német gazdasági illetékesek szerint hallatlan megkülönböztetésnek tették most ki a német vállalatokat csupán azért, mert a berlini kormánynak eltér a politikája az amerikaitól.
Moszkvában arra figyelmeztetnek: Irak újjáépítésében az egész nemzetközi közösségnek részt kell vennie. A kirekesztő politika semmi jóra nem vezet. Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes szerint a koalíció egyedül nem fog boldogulni. A diplomata emlékeztetett rá, hogy Oroszország kezdettől fogva amellett van, hogy az iraki rendezésben az ENSZ-nek kell főszerepet játszania. Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter pedig azt hangsúlyozta: Oroszországnak jelentős gazdasági érdekeltségei vannak Irakban, továbbá az arab ország 8 milliárd dollárral tartozik neki, és minthogy Afganisztánnal ellentétben Irak gazdag ország, Moszkva nem kívánja ezt az adósságot elengedni.
Nem büntetünk, ösztönzünk
Az Egyesült Államok nem a háború ellenzőit akarja büntetni, hanem azt szeretné elérni, hogy minél több állam vállaljon szerepet Irakban. A Pentagon szóvivője ezzel reagált a “lemaradó” államoknak tiltakozására. Larry DiRita, a tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy még bővíthető a pályázásra jogosult országok listája. Újabb országok csatlakozási szándékát méltánylandó gesztusnak vennék akkor is, ha nem küldenének katonákat Irakba, hanem csak nyilvánosan bejelentenék elhatározásukat.
A Pentagon kedden közzétett irányelvei az iraki koalíció tagjaira, összesen 63 országra korlátozza a pályázás lehetőségét. Kizárólag ezeknek az országoknak a cégei kaphatnak fővállalkozóként újjáépítési szerződéseket. A listán szerepel egyebek között az Egyesült Államok, Irak, Nagy-Britannia, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Románia, Mongólia, nincs rajta viszont Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és Kanada.
Telefontaktika
George Bush a Pentagon nagy felgáborodást kiváltó bejelentése után telefonon beszélt Jacques Chirac francia, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint Gerhard Schröder német kancellárral. A hívásokat Sean McCormack fehér házi szóvivő tájékoztatása szerint még a védelmi minisztérium bejelentése előtt eltervezték, a pályázatok ügyét tehát a hívott államférfiak hozták szóba. Bush elnök a szóvivő szerint közölte, hogy “tartani fogja a kapcsolatot” az ügyben. Felkérte őket, hogy fogadják különmegbízottját, James Baker volt amerikai külügyminisztert, aki a washingtoni kormányt képviseli az iraki adósságról folyó tárgyalásokon.
Bush egyúttal szükségesnek nevezte Irak nyomasztó adósságának az átütemezését és csökkentését. Irak Szaddám Huszein elűzött diktátor országlása alatt 120 milliárd dollár adósságot halmozott fel. A legnagyobb hitelező Oroszország, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország és Japán.
