A tranzakció elhalasztása egyben lehetőséget teremt arra is, hogy az állam új privatizációs elképzeléseket dolgozzon ki a MOL maradék állami tulajdonának eladására. Miró szerint a külföldi befektetők például nehezményezték, hogy a kibocsátási folyamat során szinte folyamatosan érkeztek a hírek arról, hogy a MOL a lengyel PKN Orlennel tárgyal egy esetleges részvénycseréről, amely vélhetően tőkeemelést is igényelt volna.
Az elemző a közeljövőben a MOL árfolyamának emelkedésére számít, mivel az elmúlt egy évben a MOL külföldi intézményi befektetői nettó eladók voltak az olajtársaság papírjaiból, arra játszottak, hogy az állam mindenképpen eladja majd részesedésének egy részét a költségvetési hiány csökkentése céljából. Ennek következtében az elmúlt egy év során a külföldi intézményi befektetők a Cashline becslése szerint 8-10 millió MOL részvényt adtak el, vagyis short-pozícióba kerültek.
A MOL célárfolyama ugyanakkor 12 hónapos távon a legtöbb nagy befektetési banknál 8000 forint körül, jelenértéken minimum 7000 forint körül van. A fundamentális elemzői értékelések Miró szerint kedvezően ítélik meg a MOL-t – s ez a Cashline véleménye is -, így a közeljövőben az intézményi befektetők várhatóan visszavásárolják korábban eladott MOL részvényeiket, ami árfelhajtó tényező lehet.
Sem a költségvetés, sem az államháztartás számait nem módosítja a Mol részvénykibocsátásának elhalasztása az MTI által megkérdezett banki elemzők szerint. Imrek Viktor, az OTP Bank Rt. elemzője elmondta: a részvénykibocsátásból tervezett 80 milliárd forint körüli bevétel olyan addicionális tétel, amelyet a kormány – korábbi nyilatkozatai szerint – infrastrukturális beruházásokra, autópálya-építésre fordított volna. Hangsúlyozta, hogy a részvényértékesítés nem került le végleg a napirendről. Véleménye szerint a kibocsátásra fél,
legfeljebb egy éven belül sor kerülhet, így a keddi döntés csak a források időbeli átcsoportosítását jelenti. Imrek Viktor szerint a bevétel kimaradása a finanszírozást tekintve jelenthet csak problémát, ám itt is csak időlegesen.
“Mivel ezzel a bevétellel a kormány számolt, elképzelhető, hogy a kiesését kötvénykibocsátással kell pótolni” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a tervezetten felüli kötvénykibocsátásnak sincs szélsőségesen negatív hatása, mivel egy későbbi Mol részvényértékesítés ugyanennyivel csökkentheti a finanszírozási igényt. Elismerte ugyanakkor, hogy a piaci környezet éppenséggel nem kedvez a kötvénykibocsátásnak. Az elemző 2003-ban 5,5 százalék körüli államháztartási hiánnyal számol. Előrejelzése szerint jövőre a konszolidáció eredményeként az államháztartási deficit várhatóan 1 százalékponttal mérséklődik, de így is meghaladja a kormány által tervezett 3,8 százalékot.
Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője is megerősítette: a részvénykibocsátás elnapolása nem növeli az államháztartás hiányát. A jegybanki alapkamat emelése miatt jövőre 30-50 milliárd forint körüli többletkiadás jelentkezhet, ez azonban nem befolyásolja az államháztartás jövőre várható 4-4,5 százalékos hiányát” – mondta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
