Tudományos kutatások kimutatták, hogy a születési sorrend alapján (hogy ki hányadik gyermekként jött a világra) több-kevesebb pontossággal előre jelezhető az illető személyisége.
Frank Sullaway Lázadónak születni című könyvében (1996) az evolúciós elméletből kiindulva vizsgálta a testvérek közötti rivalizáció okait és azt, hogy a szülőktől kapott szellemi és érzelmi útravaló miként befolyásolja a személyiség kialakulását. A szerző azt állítja, hogy a testvérek közötti kapcsolat az evolúciós versengés egyik tipikus formája, ahol a túlélésért folytatott harc lényege a különböző szerepek megszerzése és megtartása. Bár az üzleti életben elért sikereket Sullaway nem vizsgálta, eredményei átültethetőek a munka világába – olvasható Ben Dattner írásából.
Elsőszülöttek és egykék
Kiváló példája a sikeres és ambiciózus elsőszülött gyermekeknek Leonard Lauder, aki szülei kisvállalkozásából tervszerű hozzáállással, megközelítéssel létrehozta a világ legnagyobb kozmetikai cégét, az Estee Lauder-t. A szintén legidősebb gyermekként felnövő Michael Ovitz viszont képtelen volt komoly eredményeket felmutatni, amikor a társaság második embereként Michael Eisner irányítása alatt dolgozott Disney-nél.
Az elsőszülött gyermekek ösztönösen leginkább arra törekednek, hogy elégedetté tegyék szüleiket és segítsenek a kisebb testvérek nevelésében. A szülőktől átvett felelősség és hatalom hatása később tetten érhető a munkahelyen is. Nem meglepő, hogy az elsőszülöttek esetében az átlagosnál gyakoribb az extrovertáltság, a következetesség és a magabiztosság, csakúgy mint a tudományos hajlam, és a domináns szerepvállalás. Jócskán felülreprezentáltak a vezérigazgatók körében és a politikusok között is, kényelmesebben és sikeresebben mozognak már bejáratott struktúrák keretei között. Döntéshozóként eredményesebbek, jobban odafigyelnek a részletekre és a munka minőségére.
Távol állnak tőlük viszont az olyan feladatok, melyek valamilyen radikális megoldást, újítást igényelnek, bizonytalanná teszi őket, ha egy csoportban nem egyértelmű és nem állandó a „szereposztás”, vagy ha külföldi kiküldetés során idegen kultúrához kell igazodniuk. Ugyanígy kevésbé alkalmasak az elsőszülöttek az alárendelt, alkalmazotti munkakörök betöltésére is.
Másodszülött sorsok
Az Intel-es Gordon Moore és az IBM-es Ion Gerstner munkássága jól mutatja miként képes egy másodszülött átalakítani egy vállalatot, megreformálni egy struktúrát, hogy az igazodjon a korhoz és megfeleljen az új követelményeknek. Leonard Lauder öccse, Ronald, viszont a családi vállalkozáson kívül keresi boldogságát és nagykövetként szolgálta Ausztriát.
A legidősebb gyermek nyomdokaiba lépő második ösztönösen idősebb testvérétől való megkülönböztetésre törekszik. Ezt leginkább úgy tudja elérni, ha rugalmasabb, nyitottabb, személyiségében több az empatikus és altruisztikus vonás. A másodszülöttek számára általában fontosabb az igazság és a tisztesség, kreatívabbak és liberálisabbak. Hajlamosabbak a lázadásra és ezzel párhuzamosan jobban érdeklődnek a különböző kultúrák iránt. Mivel általában fogékonyabbak az újdonságok iránt, így alkalmasabbak nemzetközi kiküldetések teljesítésére is.
Mivel a másodszülöttekre gyermekkorukban idősebb testvérükhöz képest jóval kisebb felelősség hárul, könnyebben engednek a csábításoknak és felnőttként is gyakrabban kísértik meg szerencséjüket. A kockázat és a kaland tetten érhető a világ második leggazdagabbjaként számon tartott Soros György életében is, aki szemfüles, már-már arcátlan pénzügyi spekulációknak köszönhetően hatalmas vagyonra tett szert a kilencvenes évek elején.
Középső és egyke
Carly Fioriona, aki nemrég sikeresen levezényelte a HP és a Compaq nagyszabású összeolvadását, tipikus középső, aki képes volt két különálló egységet összekovácsolni. Jack Welsch viszont egykeként gyakran emlegette üzleti teljesítményének mozgatórugójaként az ösztönös igyekezetett, hogy megfeleljen szüleinek.
A legidősebb gyermeknek járó hatalom és a legkisebbnek járó kitüntetett figyelem hiányában bizonytalan és függőségekkel átszőtt a középső gyermek helyzete, így jókora diplomáciai érzékre van szükségük az érvényesüléshez és a sikeres előmenetelhez. Testvéreihez képest a középső gyermek többnyire diplomatikusabb, alkalmazkodóbb.
Az egykék sokban hasonlítanak az elsőszülöttekre: eredményorientáltságuk és motivációik mögött a szülői elvárások húzódnak meg. Az ikrek között viszont több a hasonlóság és kisebb a rivalizálás mértéke, mint más testvérek között, így esetükben leginkább a testvérek száma számít, és az, hogy hányadikként jöttek a világra.
Persze kivételekből is jócskán akad. Az illető neme, temperamentuma, külső megjelenése, társadalmi és anyagi helyzete, a család nagysága, és az azon belüli viszályok gyakorisága „felülírhatja” a születési sorrend szerepét a személyiség fejlődésének alakulásában. A születési sorrend ugyanúgy nem hibátlanul működő személyiség-előrejelző, mint ahogy képtelenség bármiből is hajszálpontosan megjósolni, hogy ki miként fog teljesíteni a későbbiekben. Annyi azonban mindenképpen elmondható: a családon belüli (eltérő) szerepek – a gyermekek által kitaposott ösvények – egymástól markánsan és következetesen eltérő személyiségek kialakulását eredményezik. Mindezek ellenére a HR osztályok még ma is idegenkednek a születési adatok “értékelésétől”, nem veszik figyelembe az ilyen típusú információkat a munkaerő kiválasztásnál és az átszervezésnél.
