A KSH megállapítja, hogy a termelő ágazatokban tapasztalható év eleji dekonjunktúra elsősorban az ipari termelés tekintetében mérséklődött. Az ipari bruttó termelés márciusi élénkülése áprilisban is folytatódott, mindkét hónapban 7 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest. A növekmény az első négy hónapban 5 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál.
A jelentés emlékeztet arra, hogy év elején a termelés bővülését az energiatermelés gyors ütemű növekedése magyarázta, ami az elhúzódó télnek volt köszönhető. A folyamat áprilisban megváltozott: a növekedést a feldolgozóipar, azon belül is a gépipar, a kohászat, és a vegyipar egyik részterülete határozta meg.
Az építőipar teljesítménye ugyan a tavalyi szinthez képes csökkent, de január-áprilisban még mindig 11 százalékkal haladta meg a két évvel korábbit. A KSH szerint az április végi rendelések alapján a növekedés folytatódása valószínűsíthető. A jelentés megállapítja, hogy az ipari termelés áprilisi növekménye nagyrészt exportra került.
Az ipari termelékenység a termelést is meghaladó ütemben, 8 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában. Mivel az ipari bruttó átlagkereset reálértéke ugyanebben az időszakban csak 4,7 százalékkal nőtt, a magyar ipar versenyképessége nem romlott tovább. A jelentés szerint a világ ipari termelésében nem várható élénkülés, mert az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt a stagnálás jelei mutatkoznak. A csatlakozó országokat öszehasonlítva a KSH megállapítja, hogy míg Lngyelországban az ipari termelés áprilisban gyorsabban nőtt, mint Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, addig Szlovéniában visszaesés volt megfigyelhető.
A folyó fizetési mérleg hiánya az év elején tovább nőtt, az első négy havi deficit 760 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyensúly romlásának háromnegyed részét a külkereskedelmi mérlegben tapasztalható negatív tendenciák magyarázzák a KSH jelentése szerint.
A külkereskedelmi forgalom volumene növekedett, de az import bővülésének üteme meghaladta az exportét. A volumennövekedés ellenére a kivitel euróban és forintban, folyó áron az első négy hónapban és ezen belül áprilisban egyaránt csökkent az előző év azonos időszakához képest. A KSH ezt a forint dollárhoz viszonyított felértékelődésével magyarázza. Ez lassuló ütemben ugyan, de tovább rontotta a magyar exportőrök jövedelmezőségét és versenyképességét.
A folyó fizetési mérleg negatív egyenlegéhez hozzájárult még az idegenforgalom bevételcsökkenése, valamint a külföldi működő tőke beáramlási ütemének stagnálása. Az év első öt hónapjában az infláció 4,3 százalékra mérséklődött, ami 1,8 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi év ugyanezen időszakában mértnél. A májusi árszint az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedett. Az államháztartás konszolidált hiánya január-májusban megegyezett a tavalyival. A nem konszolidált bevételek növekedése meghaladta a kiadásokét, az előbbiek 13,2 százalékkal az utóbbiak 11,4 százalékkal nőttek.
Március-májusban a foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel, a munkanélkülieké 21 ezer fővel nőtt. Az év első négy hónapjában a foglalkoztatottak számának növekedését a költségvetési intézményeknél tapasztalható alkalmazotti létszámnövelés magyarázza. A versenyszférában kis mértékben csökkent az alkalmazásban állók száma. A reálkeresetek január-április átlagában 13,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
