A jelentés annak a konferenciának a munkaanyaga, amely a Világbank szervezésében és társfinanszírozásával Budapesten kerül megrendezésre június 30. és július 1. között, Romák a bővülő Európában: a jövő kihívása címmel. A szponzorálók között van a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet és az Európai Bizottság.
A konferencia házigazdája a magyar kormány, a résztvevők között lesz James Wolfensohn, a Világbank elnöke, számos EU-tagjelölt ország kormányfője, minisztere, Soros György, a roma polgárjogi és más kisebbségi, köztük új-zélandi maori szervezetek vezetői és nemzetközi szervezetek képviselői.
James Wolfensohn kedden kifejezte reményét, hogy a budapesti konferencia fordulópontot jelent majd a romák számára, s a résztvevők körét annak a felismerésnek a jeleként értékelte, hogy a roma kérdés nem csupán emberi jogi gond, hanem alapvető gazdasági és társadalompolitikai ügy is. A piacgazdasági átmenet legnagyobb veszteseit, a romákat sújtó szegénységet az egyik legfontosabb megoldandó kérdésnek nevezte a közép- és kelet-európai országok számára az EU-tagsághoz vezető úton. Európa nem hagyhatja magára roma polgárait – hangsúlyozta.
A jelentés Európa legnagyobb és leggyorsabban növekvő kisebbségének nevezi a roma népességet, amelynek számát 7-9 millióra becsüli. A jelentés megállapítása szerint a romák szegénysége változatlanul súlyos még az olyan viszonylagos jólétet mutató országokban is, amelyek az EU-tagság küszöbén állnak. Kirekesztettségük a munkaerő piacról meghatározó a szegénység újratermelésében, a súlyos munkanélküliség miatt sok romának a kilencvenes évek óta nincs munkahelye.
A jelentés szerint Magyarországon a munkaképes korú roma népesség körében a foglalkoztatottak aránya 86 százalékról 26 százalékra csökkent a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig. A szomszédos Szlovákiában számos olyan roma település van, ahol a hivatalos munkanélküliség aránya eléri a 100 százalékot.
A szegénység újratermelésében ugyancsak jelentős szerepet játszik a hiányos iskolázottság. A jelentés különösen károsnak nevezi azt a gyakorlatot, amely a roma gyerekeket indokolatlanul a szellemi vagy testi fogyatékosoknak fenntartott “kisegítő” iskolákba utalja. A jelentés szerzői azt javasolják, hogy az áldatlan állapotok felszámolására a jövőben olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek integrált, a gondokat sokrétűen és átfogóan kezelő megoldást kínálnak és kidolgozásukba bevonják a romák képviselőit is. A jelentés megállapítja, hogy néhány országban – például Magyarországon – vannak választott roma parlamenti képviselők, illetve néhány roma magas kormányzati feladatot lát el.
A jelentés végezetül megállapítja, hogy a romák életszínvonalának emelése érdekében kifejtett erőfeszítések a posztkommunista Európában alkalmi nekibuzdulások maradtak és nem biztosítják a fenntartható fejlődést. A Világbank felszólítja az érintett országokat, nyissanak új fejezetet a szegénység elleni küzdelemben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
