Belföld

Figyelő Építészeti díj – Díjazottak

admin

2003. 06. 12. 08:00

Alkotni emberi dolog. Csak az ember képes arra, hogy elképzelését, fantáziáját megvalósítsa, kitanult mesterségét kreativitással párosítva újat és maradandót hozzon létre. A sokszor fáradtságos szakmai munka az alkotó számára örömmé válik.

Kevés hivatás létezik, amelyben a kreativitás olyan fontos szerepet játszik, mint az építészet. A Figyelő immár negyedik éve hirdetett pályázatot az iroda- és középületek tervezői számára. Üzleti lapként kritériumunk kettős: egyfelől az esztétikai minőséget, másfelől pedig a tervrajz gazdaságosságát és az épület környezetre gyakorolt hatását értékeljük. A mindennapjainkat körülvevő miliő inspirálja az alkotó munkát és hozzájárul egy-egy vállalat vagy intézmény hatékony működéséhez.

Az idén egyébként 67 pályázó regisztrálta magát a pályázaton, s a megmérettetésre összesen 59 dokumentáció érkezett be. A zsűri minden beérkezett pályaművet bírálatra bocsátott, és végül öt kategóriában – 1500 négyzetméternél kisebb, illetve nagyobb közösségi célú épületek, irodaházak és igazgatási épületek, turisztikai létesítmények, koncepcionális építészet – egy-egy fődíjat, továbbá egy betonépítészeti különdíjat, valamint három oklevelet adott ki. Meggyőződésem, hogy a jeles – osztrák és magyar építészekből álló – zsűri jól döntött, mert az innovatív építészeti megoldásokat részesítette előnyben. A díjazott épületek alkotói egy darabka jövőt tárnak elénk. Becsüljük meg őket.

Martin József Péter



DÍJKATEGÓRIÁK:
• Koncepcionális építészet kategória


Új kulturális központ – némiképp még befejezetlenül – a föld alatt, látványos, friss szellemű park a föld felett. Mindez a Belváros egyik legjellegzetesebb pontján, a Deák tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a József Attila utca és az Erzsébet tér által kirajzolt területen. E hely különösen nagy figyelmet keltett, amikor 1998 novemberében az előző kormány – a költségekre való hivatkozással – leállította a Nemzeti Színház építkezését. Így alakult ki az a betonnal kiöntött teknő, amelyet a szájhagyomány nemes egyszerűséggel csak “nemzeti gödörként” kezdett emlegetni. Legújabban Világgödör a neve, ahol gyakran tartanak kulturális eseményeket, koncerteket.

Koncepcionális építészet kategória

Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, Budapest
Építész tervezők: Firka Építész Stúdió Kft.- Rumi Imre, Bánfalvy Koppány, Bikki István
Építtető: Az NKÖM megbízásából a Budai Várgondnokság Kht.

A fiatal tervezők országos tervpályázaton nyerték el a megbízást a nem mindennapi feladatra.


Győztes pályaművük legfontosabb gondolata volt úgy kialakítani a kulturális központot és a fölé épülő parkot, hogy az egyben a legjobb városépítészeti megoldást adja a történeti Erzsébet tér, Deák tér, valamint a létesítendő 4 hektáros belvárosi zöldterület közös megkomponálására. Az elkészült alapszerkezetekre ráépített, felszín alatti létesítmény szervesen kapcsolódik a park erővonalaihoz.


Fő megközelítése a Deák tér felé, e fontos belvárosi közlekedési csomópont irányába esik. Innen reprezentatív lépcsősoron lelépdelve jutunk a süllyesztett agórára, a bejárathoz. A központ előcsarnoka üvegfödémjével, melyet víz borít, “megnyílik” fölfelé, a park irányába, és innen közelíthetők meg az előadótermek és a kiegészítő funkcionális egységek.


Szeparáltan, de mégis a többi teremhez kapcsolhatóan tervezték ide az éttermet, továbbá egy üzletteret, és mindezek alatt van a parkoló, amely a széles közönség rendelkezésére áll.


 

A zsűri

Elnökök: Cristoph Pichler és Johann Traupmann, Pichler&Traupmann Ges.n.b.R., Ausztria
Tagok: Alföldi György építész, vezérigazgató, Rév8 Rt.
Hartvig Lajos építész, Bánáti-Hartvig építésziroda
Hegedűs Péter Ybl-díjas építész, MATESZ építésziroda
Kibédi Varga Lóránt ügyvezető igazgató, CB Richard Ellis
Martin József Péter főszerkesztő, Figyelő
Patartics Zorán építész, Horváth és Patartics Építész Iroda Kft.
Reisz Lajos tanácsadó, Magyar Cementipari Szövetség
Tóth Balázs termékfejlesztési vezető, Wienerberger Rt.
Vargha Mihály főszerkesztő, Építészfórum


Az anyaghasználatot – mészkő, fa, üveg, fém – a házra jellemző építészeti térkapcsolatok határozták meg, amelyek a kinn-benn, a fenn-lent és a mellé-, illetve alárendelt viszonyaira épülnek.


Pontosan ezek azok az izgalmas kérdések, amelyek a legújabb építészeti problémafelvetéseket jellemzik, ezért is döntött úgy a zsűri, hogy – az eredeti öt mellett – létrehozzon egy hatodik kategóriát, s a “koncepcionális építészet” díját a gödör beépítésének ítélje oda.


• 1500 négyzetméternél nagyobb közösségi létesítmények kategória




Bizonyára van, aki első ránézésre úgy véli: hiszen ez nincs kész! Belép az új városi könyvtárba Gödöllőn, és csak azt látja, hogy burkolatlan tégla, nyersbeton, natúr fa felületek mutatkoznak a falakon és a mennyezeten. Színek is csak módjával vannak, esetleg a könyvespolcokon (főképp a gyerekkönyvtárban), itt-ott oszlopokon, de ott se mindig. És persze a könyvek, ám azok szinte valamennyien a gerincüket mutatják – tarka, végtelenbe táguló világ, teljesen soha meg nem ismerhető. Ahogy a ház sem – amely persze kész van, csak lény(eg)éből következően ilyen. Kicsit merev, kicsit nehezen “enged föl”, – csak némi ráhangolódás után válik nagyon is érezhetővé, sőt igazi izgalmas “olvasmánnyá“.


1500 négyzetméternél nagyobb közösségi létesítmények kategória

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
Helyszín: Gödöllő, Dózsa György út 8.
Építész tervezők: Kálmán Ernő és Major György
Építtető: Gödöllő Város Önkormányzata


A földszinten olyan helyiségek vannak, amelyek a könyvtár nyitottságát, külső kapcsolatait szolgálják, s alkalmasak független működésre is. Az előtér megelőlegezi a további termek hangulatát, és egyszerűen, jól működik: innen lehet átmenni a bárkinek nyitva álló folyóirat-olvasóba, a jó akusztikájú előadóba (e két terem tolóajtókkal össze is nyitható), vagy ellenőrző ponton át az emeleti kölcsönzőbe és olvasótermekbe.

Az épület függőleges közlekedő rendszere helytakarékos. Az első emeleten a kölcsönzés, katalógus, információ mellett az utcai szárnyban van a gyermekkönyvtár. Az informatika-híd révén a könyvtárépület körbejárható. A második emeleten az olvasóterem vizuális, de mégis “csendesebb” kapcsolatban van az első emeleti kölcsönzőtérrel. A zajos utcai fronton a könyvlifthez és az irodához kapcsolódva kapott helyet a folyóiratraktár és a tömör könyvraktár. Az épület takarékos üzemeltetését szolgálják a több helyen alkalmazott, felül kürtőszerűen nyitható felületek, amelyekkel lehetővé vált a terek gravitációs átszellőztetése.




Az udvar fölé emelkedően egy tárgyaló található, főleg a könyvtárban dolgozók számára. Ebből nincs kilátás, bár nyílásai két irányban is vannak. Derékig üvegtéglák állnak téglapillérek között, följebb pedig fába foglalt kék és sárga színezett üveg bocsátja be a fényt és gátolja meg, hogy a külső elvonja a bent ülők figyelmét. S az anyaghasználat további leleményei: a mosdók-vécék konténerszerűek, de nem műanyagból és nem is csempézett gipszkartonból, ahogyan azt az ipar diktálná, hanem fából, felületkezelt rétegelt lemezből. S ugyanígy mellékmotívumot képeznek a villamos szekrények ajtajai szegecselt fazonukkal és sötét festésükkel.

• 1500 négyzetméternél kisebb közösségi célú épületek kategória




Az épület az 1991-ben megkezdett komplex fejlesztési program részeként valósult meg, kétéves tervezési szakasz után. A beépítés alapkoncepciója már akkor nagy vonalakban kialakult: a telek sarkára beforduló, az utcavonalat követő épület léptékével és tömegformálásával illeszkedik a zártsorú lakóházas szövetbe.

A csarnok tömege két szabálytalan vasbeton dobozból és az azokon nyugvó, hosszanti irányba szerkesztett acéltartókból áll. A tornatermen kívüli, beépített épületrészben van a fedett előtér és előcsarnok a földszinten, az alagsorban pedig az öltözők, ruhatár és a büfé mellett egy különterem. A galériaszinten lelátó és stúdió található.


1500 négyzetméternél kisebb közösségi célú épületek kategória

Mindszenty Csarnok
Helyszín: Esztergom, Táti út 2.
Építész tervezők: Karácsony Tamás, Janesch Péter
Építtető: Rudnay Sándor Alapítvány


A templomhoz és az iskolaegyütteshez tartozó épület szerkezeti és anyaghasználati rendszere párbeszédben áll a környezetével – mind az egymásra épülő szerkezetek, mind a látható anyagok párhuzamba állíthatók a temploméival: monolitikus lábazat, fal, fém tetőfelépítmény és korlátok. Vagyis a tervezők ahelyett, hogy pusztán esztétikai megfontolásból, egyszerű formai utánzással vették volna át a történeti környezet elemeit, a csarnok szellemiségével teremtettek kapcsolatot a városszövettel.




Ez a funkcionális “ökonómia” a belső kialakításban is következetesen folytatódik: a fa borítás, a világítás, de még a gépészeti rendszer is a “csak annyi, amennyi kell”
elvét követi – viszont rend-kívül rugalmas, sokféle használatot tesz lehetővé. Az 1407 négyzetméter alapterületű csarnok a tornaterem funkció mellett konferenciák, díszelőadások, ünnepségek, kiállítások befogadására is alkalmas; a galéria nézőtere mellett a kihúzható lelátóval megduplázható a férőhelyek száma.


• Irodaházak és igazgatási épületek kategória




Új szárnnyal bővült a XIII. kerület Polgármesteri Hivatala. Angyalföld lakói büszkék lehetnek az új épületre, amelynek barátságos, tágas és világos tereiben kellemesebben telik majd az ügyintézés ideje.
Az épület 1936 óta szolgálja a kerület közigazgatását. Időközben többször átépítették, de mindannyiszor megőrizte a téglaépítészet hagyományaiban gyökerező modern funkcionalizmusát, amely a jó arányú tömegformát harmonikus belső terekkel ötvözi.

A jelenlegi bővítés is ebben a szellemben történt, ugyanakkor fontos újítás az épület körüli zöld felületek, parkok integrálása. Az új szárnyat oly módon komponálták meg a tervezők, hogy az épület mögötti részen így kialakult, három oldalról zárt udvar alkalmas legyen szabadtéri események megrendezésére. Az alagsorban található házasságkötő terem a vele azonos szinten elhelyezkedő étteremmel együtt a süllyesztett kertre nyílik.


Irodaházak és igazgatási épületek kategória

XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal bővítése, új épületszárny
Helyszín: Budapest, Béke tér 1.
Építész tervezők: Koris János, Vizer Balázs
Építtető: XIII. ker. Polgármesteri Hivatal


Az intézmény reprezentatív feladatainak ellátására jött létre az első emeleten elhelyezett 160 fős konferenciaterem is. Az új épületszárny kétszintes üvegezett előcsarnoka nemcsak előkelő tér, de az épület belső fóruma is, amely központ és kiindulópont: átvezetést biztosít a ház többi szintjéhez, ahol a folyosókról mindkét irányba nyíló irodahelyiségekben a jelentős ügyfélforgalmat lebonyolító intézmény osztályai helyezkednek el.




A régi és az új épületet üveg-acél híd köti össze, biztosítva, hogy a két tömb önmagában is egységet képezzen, ugyanakkor együtt is tudjon működni. Mindkettőt az egyszerű és tartós téglaburkolat látványa határozza meg, ehhez jól illenek a mai kor eszközei: a fém szerkezetű nyílászárók, a fémlemez burkolatú tetőfelület, az igényesen kialakított kő és műkő felületek.

• Turisztikai létesítmények kategória




Corinthia Grand Hotel Royal néven teljes pompájában nyitotta meg újra kapuit a hajdani Royal Szálló. A beruházó, a máltai székhelyű Corinthia-csoport 1997-ben vette meg az akkor már évek óta üresen álló Royal épületét, és bár annak leromlott állapota miatt a körúti front és a báltermi zóna kivételével a teljes épületet le kellett bontatniuk, a rekonstrukció során a több mint száz- éves épület korabeli hangulatának visszaállítására törekedtek. Nem csoda. Az eredetileg is szállodának készült épület első megnyitásakor, a Millennium évében Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb szállodájának számított, vendéglátó helyei az elsők közé tartoztak.


Turisztikai létesítmények kategória

Corinthia Grand Hotel Royal
Helyszín: Budapest, Erzsébet krt. 43.
Építész tervező: Marosi Miklós
Építtető: IHI Magyarország Rt.


A jelenlegi 18 milliárd forintos beruházás terveinek kialakításakor a Közti Rt. munkatársai az épület eredeti karakterét követték, amikor a Nagykörút felől visszaállították a jellegzetes századfordulós palotahomlokzatot és díszudvarokkal tagolták a ház utcai frontját. A díszudvarok jelenléte a körúti beépítés eredeti ritmusát, kialakítása azonban korunk építéstechnikáját követi: a nappali-éjszakai teljes átlátást biztosító üvegezésű, függőleges falak és a high-tech acél-üveg tetőfelületek révén az átriumok a szálloda szerves részéve váltak. Acél-üveg hidat találunk az épület Hársfa utcai frontján is. Ez a homlokzat a felújítás során egyébként is díszesebbé vált, mivel a Nagykörút zavaróan megnövekedett forgalma ehhez a bejárathoz tereli a szállóvendégeket.




A felújított ötcsillagos szálloda nemcsak a turistákért, hanem a pestiekért is épült. Földszintje mindenki számára átjárható, ahol üzletek, éttermek és kávéházak vannak.


Az első emelet pedig különböző rendezvények pompáját szolgálja, mivel jelentős részét egy, a legkorszerűbb technikával felszerelt konferenciaközpont foglalja el. Ennek az épületrésznek a középpontjában található az impozánsan felújított, a palota hajdani fényét idéző Nagy Bálterem.

A szálloda hagyományos funkcióját ezenkívül 414 luxus színvonalú szobával és 31 lakosztállyal látja el. A tervek szerint a szomszédos ház pinceszintjén lévő, évtizedek óta használaton kívül helyezett fürdőt is korszerűsítik, ami szintén hozzáférhető lesz a nagyközönség számára.

• Betonépítészet kategória

Mind a homlokzaton, mind a belső térben domináns szerep jut a nyersbetonnak. Az előre gyártott homlokzati panelek megtörik, keretezik a hatalmas üvegfelületet, selymes fényük pedig tompítja a csillogást. A hideg-meleg felületek kiegyensúlyozott játéka és anyagszerűség jellemzi a belsőt is. A mennyezetek helyszíni nyersbeton kialakítása ráerősít a határozott indusztriális hangvételre. A megbízó egy német világcég, az elektromosan fűthető autóülések vezető gyártója. Előbb csak gyártóüzemet hozott létre Pilisszentiván határában az egykori Pevdi csarnokainak átszerelésével, amit szintén a Geon tervezett.

A legújabb együttes irodaház és minta-gyártóüzem, ahol a kettő között húzódó, épület-belmagasságú “kanyonban” bemutatóterem is helyet kapott. A háromszintes irodatömb néz az országútra, a középső traktus fedett átrium, amely egyben az épület központi közlekedő zónája. Az átriumban hidak, lépcsők, folyosók teszik attraktívvá a teret, és egyben tagolják is azt. A nagy felső bevilágítók intenzív másodlagos fényforrást nyújtanak az irodáknak. Az első emeleti tárgyaló üvegfallal kapcsolódik a gyártótér felé, tehát az üzleti partnerek számára a tárgyalás során bemutatható a fejlesztéshez szorosan kapcsolódó gyártási folyamat.


Betonépítészet kategória

W.E.T. Kutató-fejlesztő Központ
Helyszín: Pilisszentiván, Bányatelep 14.
Építész tervezők: Geon Építész Stúdió Kft., Pethő László, Földes László és munkatársaik
Építtető: W.E.T. Magyarország Kft.


Az építtető számára fontos szempont volt az energiatakarékos kialakítás. Kihasználva a telepítés adta lehetőséget, az irodaépület déli homlokzatát aktív klímafal alkotja, amely átlagos időjárási körülmények között akár 40-60 százalékos fűtésienergia-megtakarítást eredményezhet, és majdnem ilyen mértékben csökkenti a hűtési energia felhasználását is. A kettős üvegfal nagy szerepet játszik a forgalmas főút okozta zajterhelés csillapításában is.




Nem fellengzős ház, határozott szigor van benne, vagy inkább tudatosan választott, helyénvaló raszter, s egyben játékosság is: váltás vízszintesből függőlegesbe a két nagy üvegfalon, földszinti oszloprend az udvar felől, kiugrások, beszögellések, nyitható ablakszemek, s mindehhez a kellemes alaptónust adó betonfelületek. Átsüt a házon a hajdani Iparterv szellemisége, ami idősebb Janáky István és Szendrői Jenő révén a Mesteriskola keretében hatott tovább hosszú évek során, és egészen mélyre gyökerezett.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.