A Lukoil kőolajtársaság továbbra is érvényesnek tekinti iraki koncessziós szerződéseit, és amennyiben akadályozva lenne azok végrehajtásában, a genfi választott bírósághoz fordul a legnagyobb orosz olajvállalat.
A Lukoil a brit BBC hétfői közlésére reagált, amelynek értelmében az ideiglenes iraki vezetés felmondta az orosz cég szerződését a nyugat-kurnaki kőolajmező kiaknázásáról. A hír szerint Tamir Gadban, az olajügyeket felügyelő iraki politikus arról is beszámolt, hogy kölcsönös megegyezés alapján felfüggesztették egy kínai vállalat koncessziós szerződését is. A bagdadi politikus beszámolója értelmében a közeljövőben nemzetközi társaságok bevonásával újratárgyalják ezeket a koncessziókat, és ígérete szerint nem fogják diszkriminálni a Szaddám Huszein megbuktatott diktátor elleni háborút ellenző országokat.
A Lukoil szűkszavú közleménye szerint továbbra is élőnek tekintik a szerződést, amelynek egyoldalú felmondása esetén a genfi bírói testülethez fordulnak. a nyilatkozatból az is kiderül, hogy a Lukoil csak a legitim, a nemzetközi közösség által elismert bagdadi kormánnyal kíván majd tárgyalni a koncessziós szerződésről. A 68,5 százalékban az orosz kőolajvállalat, 25 százalékban az iraki olajügyi minisztérium, valamint az orosz Masinimport és Zarubezsnyefty érdekeltségében lévő konzorcium megalakításáról 1997-ben írták alá a szerződést, de azt lényegében nem tudták realizálni az Irakot sújtó nemzetközi szankciók miatt. A lelőhelyen található kőolajmennyiséget 20 milliárd barrelre, a beruházás összköltségét 6 milliárd dollárra becsülik szakértők.
A nyugat-kurnaki szerződés felmondását már Szaddám Huszein utolsó hónapjaiban bejelentette Bagdad, de konkrét lépésekre nem került sor. Az iraki fél arra hivatkozott, hogy az orosz vállalat nem teljesítette kötelezettségeit. Megfigyelők szerint azonban részben nyomásgyakorlásról volt szó, hogy Moszkva tartson ki a bagdadi rezsim katonai úton történő eltávolításának ellenzése mellett – egy Szaddám Huszein által is anullált szerződés végképp semmire nem kötelezte volna az új bagdadi kormányzatot -, másfelől az iraki fél állítólag nem tudta rábírni az embargó megsértésére a más nemzetközi érdekeltségei miatt aggódó Lukoilt.
Moszkvai hírek szerint Bagdad azt is rossz néven vette, hogy az orosz nagyvállalat felvette a kapcsolatot az iraki ellenzékkel a háború kitörése előtt. A Szibnyefty-fúzió után a legnagyobb orosz kőolajtársasággá váló Jukosz ugyanakkor bízik abban, hogy részt kaphat az iraki kitermelés újraindításában. A vállalat az elmúlt években nem is ENSZ, hanem az Egyesült Államok előírásait tartotta be Irak vonatkozásában, vagyis lényegében nem volt kapcsolata az arab országgal.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
