Szerdán Salgó István, a Pénzügyminisztérium privatizációért felelős helyettes államtitkára jelentette be, hogy az azt megelőző napon a
A keleti piacokért
Az Országgyűlésben kedden Medgyessy Péter miniszterelnök ellenzéki érdeklődésre számolt be arról, hogy a Mol privatizációjának tervéről még sem általában, sem konkrétan nem tárgyalt a kormány. A Mol gázüzletágának esetleges privatizációjára utalva közölte: “a gázpiac megfelelő szabályozása mellett kerülhet sor csak arra, hogy éljünk azzal a lehetőséggel, amelyet 1999-ben adott a parlament, miszerint egy szavazatelsőbbségi részvény megtartása kötelező, az összes többi pedig privatizálható”. A kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nyitva áll az orosz befektetők előtt is. Magyarországnak vissza kell térnie a keleti piacokra annak érdekében, hogy a magyar agráriumnak és a magyar iparnak megfelelő piacokat lehessen szerezni – érvelt Medgyessy a Mol orosz kézbe kerülése miatt aggályait hangoztató fideszes Varga Mihálynak. A miniszterelnök álláspontja szerint teljesen elképzelhetetlen úgy piacot szerezni, hogy “azt mondjuk: mi visszamehetünk, de ti nem jöhettek ide be”.
kabinet áldását adta a privatizációs törvény módosításáról szóló előterjesztésre. A pénzügyi tárca bejelentése gyakorlatilag egyezik a már korábban megismert szándékokkal: részesedéseinek zömét gyorsított ütemben kívánja értékesíteni az állam. (Lásd még: Privatizációs hajrá – 400 milliárdos jackpot című cikkünket).
Zsugorodó tartós állami vagyon
A privatizációs törvény módosításának keretében szűkítenék a tartós állami tulajdonban lévő társaságok listáját. A listából törölnek számos, jelenleg állami tulajdonban lévő közlekedési társaságot: a Malév Rt-t, a Mahartot és a Volán társaságokat.
Lekerül a listáról többek között az Antenna Hungária Rt., a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Reorg Rt., a Budapest Airport Rt. és számos mezőgazdasági társaság. Két társaság esetében – ők a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Posta Rt. – módosul a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke – 50 százalék plusz egy szavazat mindkét esetben.
A sajtótájékoztatón szóba jött a Mol és a Richter privatizációja is, konkrétum azonban nem hangzott el e cégekkel kapcsolatban. Salgó elmondta: az olajipari cég még állami tulajdonban lévő részének eladására elvileg bármikor sor kerülhetett volna az elmúlt hét évben.
A három grácia
A Postabank Rt. részvényeinek az ÁPV Rt.-hez történő átadása, és stratégiai befektető számára kiírt nyílt pályázat alapján történő eladása várhatóan 2003-ig befejeződik. (Lásd még: Bankprivatizáció – Végkiárusítás című írásunkat /előfizetőknek!/) Hasonlóképpen magánkézbe kerülhet a jövő évben a Földhitel és Jelzálogbank Rt. 75 százaléka is. Ez részben tőzsdei bevezetés, részben zártkörű értékesítés keretében képzelhető el. A Konzumbank Rt.-t maga a Magyar Fejlesztési Bank Rt. értékesíti nyílt pályázat keretében, 2003-ban.
A PM illetékese hozzátette azt is: a tartós állami tulajdonú társaságok listájáról való lekerülés nem jelenti automatikusan azok eladását. Arról, hogy a jövő évben mely társaságok kerülhetnek mégis magánkézbe, nem közöltek részleteket, egy biztos: a három állami tulajdonban lévő bank eladása.
Időszerű felülvizsgálat
Salgó a privatizáció indoklásaként említette az időszerűséget. Mint mondta teljesen ésszerű folyamat, hogy az állam bizonyos időközönként (ez esetben hét év) felülvizsgálja az állami vagyon összetételét. A magánosítások indoklása között szerepel az abból származó bevétel és az állami vagyonkezelésre jellemző igen gyenge teljesítmény.
Medgyessy Péter miniszterelnök a privatizációs bevételekkel kapcsolatban kedden az Országgyűlésben közölte: azt a kormány kizárólag tárgyi eszközök beszerzésére, autópálya vagy vasút építésére kívánja fordítani. Ezt a tényt megerősítette a helyettes államtitkár is.
A BÉT üdvözli a folytatást
A Budapesti Értéktőzsde Rt. kész az új és meglévő kibocsátók részvényeinek fogadására és üdvözli a privatizáció folytatását – áll a börze által kiadott sajtóközleményben. A BÉT felkészült az új cégek tőzsdei megjelenésére: eltörölte a bevezetési díjakat, csökkentette a forgalombantartási díjakat, valamint összhangba hozta az uniós normákkal a bevezetési szabályokat.
A BÉT szerint újabb cégek megjelenésének forgalomnövelő hatása lehetővé tenné, hogy az intézményi befektetők mellett a magánbefektetők is kedvezőbb környezetben kereskedhessenek.
