Egy fesztivál nyereségessége attól függ, mennyire lehet kiépített infrastruktúrára támaszkodni – mondta el a FigyelőNet kérdésére
Kevesen fordulnak profikhozMagyarország több kelet-európai országhoz képest is le van maradva, hiszen még mindig csupán az esetek felében fordulnak erre szakosodott profi vállalatokhoz azok, akik egy fesztivál megrendezésére készülnek. Sokan úgy tartják, ez fölösleges kiadás, maguk is meg tudják oldani a feladatot. Nyugat-Európában ma már gyakorlatilag minden nagyobb fesztivált profi rendezvényszervező cégek koordinálnak, ebből a szempontból előttünk jár még Lengyelország és Csehország is – mondta el a FigyelőNet kérdésére Hidassy Nóra, a Concert and Media Kft. vezetője.
Hidassy Nóra, a rendezvényszervezéssel foglalkozó, többek között az LGT-fesztivált szervező Concert and Media Kft. vezetője. Ha nem a semmiből kell mindent előteremteni, akkor akár szponzorok nélkül, kizárólag a jegybevételekből is eltarthatja magát a rendezvény, ha azonban az infrastruktúra kiépítése is a költségvetését terheli, akkor a tapasztalatok szerint a költségek közel felére támogatót kell keresni.
Szponzorokat leginkább az üdítőital-gyártó cégek közül illetve a telekomszektorból lehet találni – mondja Hidassy Nóra. Ez nem véletlen, hiszen a fesztiválok és az ilyen cégek célközönsége hasonló: elsősorban a fiatalabb korosztályt célozzák meg.
Sziget 2002 – diákbuliból nyereséges vállalkozás
A hazai nagyfesztiválok között is a legnagyobbnak számít a Sziget 2002, költségvetése idén meghaladja az egymilliárd forintot. A rendezvényt szervező társaságról ma már elmondható, hogy nyereségesen működik – mondta a FigyelőNetnek Marinka Csaba, a rendezvény PR vezetője. A kiadási oldalon a legnagyobb tételt, 40 százalékot a programok finanszírozása jelenti, a technikai háttér kiépítése 12 százalékot, az infrastruktúra kiépítés 18 százalékot, közel kétszázezer forintot tesz ki.
A bevételek közel fele jegyeladásból származik (tavaly 361 ezer jegy kelt el). 40 százalékot hoz a szponzorok hozzájárulása, a maradék pedig az étel-ital eladásból, illetve állami és önkormányzati támogatásokból folyik be.
Az állami támogatás fontos szerepet kap a Szigetnél: a főváros térítésmentesen adja át a területet a fesztivál idejére, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezdeményezte, hogy 50 százalékos vasúti kedvezményt vehessenek igénybe a szigetlakók, az Informatikai Minisztérium az internetsátrat, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium a civil kezdeményezéseket, míg a Környezetvédelmi Minisztérium a tavaly beindított és az idén is folytatódó környezetvédelmi projektet támogatja.
Marinka Csaba elmondta, szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy a tavalyi hatszázalékos állami támogatást idén tíz százalékra emelik. Ugyanakkor hozzátette: sok neves külföldi fesztivál esetében az állami szerepvállalás jóval nagyobb.
Kapolcs – minimális büdzsével
A Művészetek Völgye idén tizennegyedik alkalommal várja az érdeklődőket, körülbelül 130 ezret. Nagyságához képest hihetetlenül alacsony költségvetésből szervezik, kiadásai alig haladják meg a 100
millió forintot. A szervező 1989 óta a nonprofit Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, a jegybevételt pedig “továbbadják” a résztvevő hat település önkormányzatának. Így nem meglepő, hogy minden évben komoly pénzügyi gondokkal küzd a fesztivál, amely ráadásul kitartóan harcol a “vizuális környezetszennyezés” ellen, így nem használja ki a közterületek, színpadok reklámhordozói nyújtotta lehetőségeket.
Bevételeinek csupán 12 százalékát teszik ki a szponzori hozzájárulások, 17 százalékát a kulturális misztérium támogatása. A többit különböző pályázatokon szerzik, illetve magánadományozóktól kapják – tudta meg a FigyelőNet Márta Istvántól, aki kezdetektől főszervezője az eseménynek. Már kaptak ígéretet minsztériumoktól a jövőbeni kiszámíthatóbb támogatásra.
Alulról induló kezdeményezésAz egyik legérdekesebb dolog a nagy fesztiválok állami támogatásával kapcsolatban, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezésként indult – mondta el a FigyelőNet kérdésre Kuna Péter, az ISGYM főosztályvezetője. Két-három évvel ezelőtt összeállt több mint fél tucat fesztiválszervező, és azzal a kéréssel fordultak a minisztériumhoz, hogy tegye kiszámíthatóvá és átláthatóvá az ilyen típusú támogatások rendszerét. Így jött létre a “nagy ifjúsági rendezvények támogatása” mint költségvetési sor.
Minisztériumi pénzek – díjazzák a hagyományt
“Minél kevesebb legyen a kommersz és minél több a különleges, egyedi program” – foglalta össze a támogatások szétosztása során alkalmazott legfőbb elbírálási szempontot Kuna Tibor, az Ifjúsági, Gyermek és Sportminisztérium főosztályvezetője. Idén 30 millió forintot osztott szét a minisztérium 20 jelentkező között – mondta el Kuna -, egyenként legalább egymillió forintot.
Két alapvető feltételnek azért minden támogatottnak meg kell felelnie. Egyrészt elengedhetetlen, hogy országos rendezvényről legyen szó. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen legalább ötezer embert kell “megmozgatnia” a fesztiválnak. Másrészt az előző évek tapasztalati azt mutatják: az első alkalommal próbálkozóknak nem sok babér jut.
