Belföld

Nyári táborok – hurrá, tanulunk!

A gyerekmegőrző típusú nyári táborok háttérbe szorultak , nő az igény a képességfejlesztő kurzusok iránt. A kínálat mind szélesebb, de döntően továbbra is a családi kasszán múlik, hol tölti a csemete a vakációt.

Nem kis befektetés manapság a gyerekek elhelyezése a nyári szünidőben. Hacsak nincs lehetőség arra, hogy a nagyszülőknél Nyári táborok – hurrá, tanulunk! 1töltsenek néhány napot vagy hetet, fejenként egy közepes minőségű és teljesítményű porszívó árát is felemésztheti a nyaraltatás szervezett keretek között.

Egy bentlakásos tábor egy hétre átlagosan 22-24 ezer forint, ennek fejében tartósan “megszabadulhatunk” csemeténktől. Aki csupán napközben szeretné jó helyen tudni gyermekét, annak is átlagosan közel 10 ezer forintot kell fizetnie a napközis foglalkozásokért.

Félmilliárdos állami apanázs

Nyári táborok – hurrá, tanulunk! 2Idén 3800 pályázat érkezett a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, 2800-at bíráltak el pozitívan – mondta a FigyelőNetnek Kuna Tibor, a minisztérium főosztályvezetője. 2002-ben félmilliárd forinttal támogatja a kormány a tárcán keresztül az iskolapótló nyári elfoglaltságokat, és további 200 millió forintot tesz ki a nem közvetlen támogatások összege. Egy-egy sikeres pályázó átlagosan 200 ezer forintra számíthat.

A minisztérium a civil szervezetekkel közösen minden évben rangsort készít azokról a prioritásokról, amelyek alapján a regionális szervezetek később döntenek az állami pénzekről. Idén a 6-18 éveseknek szóló lovas-és vízitúrák, illetve vándortáborok kerültek a kiemelt kategóriába. A legesélyesebb programszervezők olyan vándortáborral pályáztak, amelynek egy része “átvedlik” vízitúrává és egy-egy kikötőhelyen lovagolni is tanítják a résztvevő csemetéket.

Nyári táborok – hurrá, tanulunk! 3Gyermekmegőrzés helyett képességfejlesztés

A minisztériumnak is jelentős szerepe van a klasszikus értelemben vett napközis táborok háttérbe szorulásában, hiszen a pályázatok értékelésekor fontos szempont, hogy tematikus táborról van-e szó. “Itt olyan táborra gondolok, amely nem csupán abból áll, hogy reggel behajtják a gyerekeket a Balatonba, este pedig kiterelik őket, hanem komolyan fejlesztik a résztvevők képességeit” – ecseteli a főosztályvezető. Úgy véli, az utóbbi években megnőtt azoknak a pályázóknak a száma, akik vidéki, kisközségben élő gyermekeknek szerveznek tábort, és ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbek a vidéki táborhelyszínek.

A tematikus táborok térhódítását emelte ki Szakall Judit, a Marcibányi Téri Művelődési Központ vezetője is. Szerinte egyre gyakoribb, hogy a nyári tábort egy évközi tanfolyam részeként, illetve annak “megkoronázásaként” rendezik meg. “Elsősorban a kerülettől kapunk érdemi anyagi támogatást – mondta Szakall. – A minisztériumi juttatás néha olyan kevés, hogy el sem fogadjuk, mert sokkal több pénzbe és energiába kerül mindenről számlát szerezni, megteremteni a teljes ellenőrizhetőséget.”

A hazajárós táborok összköltségének mintegy 85 százalékát fedezi a résztvevők befizetése, a többit pályázati úton teremtik elő. Ha azonban megfizethető bentlakásos tábort akarnak szervezni, akkor az összköltséghez képest csak jóval kisebb arányú részvételi díjat kérhetnek, az állami segítség pedig ennek a kiegészítéséhez már ritkán elég. Ezért szerveznek jóval kevesebbet ebből a fajtából.

ÖnrészletkérdésMindenképpen előnyben van a támogatásokat célzó pályázatok elbírálásakor az, aki nagyobb önrészt tud felmutatni, hiszen “nem arról van szó, hogy állami pénzből kell tábort szervezni, hanem arról, hogy ha valaki szervez egy tábort, amihez már szinte minden megvan, akkor a tárca ezt kipótolja” – hangsúlyozza a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium főosztályvezetője. Már az is önrésznek számít – jegyzte meg -, ha a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok térítésmentesen végzik a munkájukat.

Előnyben a nonprofit szektor

Az sem mindegy, hogy nonprofit cég vagy profitorientált vállalkozás a táborszervező, hiszen állami támogatás csupán az előbbinek jár – tudta meg a FigyelőNet Rozgonyi Zoltántól, a táboroztatással is foglalkozó International House vezetőjétől. Így az olcsóbb táborok piacán hátrányban vannak a profitorientált cégek, hiszen ahhoz, hogy ugyanolyan önköltségű táborokat kínáljanak, mint a támogatott szervezetek, kénytelenek más helyen csökkenteni a költségeket. Ezzel magyarázható például, hogy gyakran egyetemisták tanítják a gyermekeket a nyelvi táborokban.

“Ennek az a következménye, hogy mi kisebb számú, ám az átlaghoz képest tehetősebb célközönséget próbálunk elérni, az olcsóbb táboroztatás lehetősége így megmarad az alapítványoknak, a támogatott szervezeteknek” – mondja Rozgonyi Zoltán. Ezzel kapcsolatban a szaktárca illetékese elmondta: bár az említett támogatási rendszerben profitorientált vállalatok nem kapnak pénzt, számukra is nyitott az a pályázat, amelyen évente 40-60 millió forintot osztanak szét olcsó ifjúsági szálláshelyeket felújító cégek, szervezetek között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik