Amennyiben az állam is úgy akarja, legalábbis enyhítheti a hipermarketek és beszállítóik között kialakult feszültséget. Az Európa többi országában is érezhető ellentétet nem csupán a kis befolyású 
beszállító cégek, valamint a kereskedelemben működő kisebb vállalkozások szenvedik meg, hanem szinte észrevétlenül akár a fogyasztók is kárát láthatják.
Az akarat idehaza is megvan, legalábbis úgy tűnik, külföldi példák nyomán a Gazdasági Minisztérium (GM) háza táján is fel-felvetődik a szabályozás szükségessége. A legutóbb a Napi Gazdaságban megjelent hír szerint a gazdasági tárca az év elején tervezetet készített a kereskedelemben használatos egyes marketingtechnikák – például a beszerzési ár alatti értékesítés vagy az akciós árak – korlátozására etikai kódex révén. A FigyelőNet érdeklődésére a minisztérium illetékese nem tudta megerősíteni a gazdasági lapban megjelent hírt, a szakma képviselői közül pedig még senki sem látta az ominózus tervezetet.
Lengyelország: már szabályoznakA Reuters hírügynökség beszámolója szerint, amelyet a Világgazdaság közölt, a lengyel parlament már foglalkozik a nagy áruházláncok működésének szabályozásával. A szenátus által jóváhagyott törvénytervezet jelenleg a szenátus előtt van. Büntetnék azokat a cégeket, amelyek önköltség alatt értékesítenék termékeiket, és korlátozni kívánják a Magyarországon egyre elterjedtebb saját márka forgalmát. Lengyelországban a kistermelők és a hazai kiskereskedők nem nézik jó szemmel a nagy láncok terjeszkedését, a szabályozás ösztönzésekor tisztességtelen versenyre hivatkoztak. Az ellenlábasok szerint a szigorítás gyengítheti a hipermarketek pozitív szerepét a foglalkoztatásban és az infláció letörésében.
Elégedetlen beszállítók panasza
A nagy kereskedelmi láncok beszállítói, termelői gyakran panaszkodnak arról, hogy a beszerzési társulásokba tömörülve hatalmas vásárlóerőt képviselő kiskereskedelmi láncok visszaélnek vevői erejükkel.
Kedvelt gyakorlat az úgynevezett beszerzési ár alatti értékesítés, az egyik leghatásosabb és a médiában is slágertémának számító marketingtechnika, amelynek költségeit a lánc a többi áru eladásából fedezi. Ez utóbbi tény egyben a fogyasztó előnyét is megkérdőjelezheti, hiszen a már nem akciós áron felkínált áruk áradatából még a legtudatosabb vásárló is könnyedén hazavisz egyet-egyet.
Noha a rendkívül árérzékeny magyar vásárló örvend egy-egy jól ismert termék alacsony ára láttán, ez a kereskedelmi gyakorlat torzítja a versenyt, mivel a vásárlóerőt a tőkeerős láncok felé tereli, a kisebb boltok ugyanis nem képesek a veszteséges eladások keresztfinanszírozására. Így éppen a jellemzően alacsony vásárlóerejű, a “sarki boltba” járó fogyasztók – például a belvárosi nyugdíjasok – járnak rosszul.
Márkarontás, polcdíj, pénzvisszatartás
A veszteséges viszonteladás kifejezetten sérti a beszállítók érdekeit: egyrészt rombolja a rendkívül költségesen kialakított márkaimázst, a fogyasztók ár-teljesítmény koncepcióját, másrészt negatív árspirált indít el, mert az akciózó kereskedő által önkényesen megállapított alacsony árat a többi kereskedő is számon kéri a termelőtől – számolt be a beszállítók tapasztalatairól Fekete Zoltán, a Márkaszövetség főtitkára.
Ugyancsak kifogásolják a beszállítók az úgynevezett polcdíj és a listázási díj intézményét. Ezeket az értékesítés szempontjából kedvezőbb polcokért, illetve a beszállítói státusért kell megfizetnie a beszállítónak. Ugyancsak súlyos probléma a gyakran 60, 90, 120 nappal késleltetett fizetés, különösen a gyorsan forgó áruk (FMCG) esetében.
És még nem beszéltünk az olyan gondokról, mint a munka törvénykönyvének módosítása miatt éppen újra fókuszba került vasárnapi nyitva tartás vagy a kialakult bevásárlókörzetek közlekedésre, ezzel pedig a környezetszennyezésre gyakorolt hatása. Ezek ugyancsak a fogyasztó oldaláról jelentkeznek.
Törvényre van szükség
A FigyelőNet által megkérdezett, beszállítókat tömörítő szervezetek szakértői többek között a már említett praktikák korlátozása érdekében üdvözölnék a törvényi szabályozást. Fekete Zoltán a FigyelőNetnek elmondta: az Európai Unió országainak közel felében már létezik valamilyen, a kereskedelmi technikákat érintő szabályozás, és a szervezet arra törekszik, hogy Magyarországon is megszülessen egy hasonló szabályrendszer. Fekete Zoltán spanyolországi példát említve elmondta: az uniós tagországban megalkotott törvény a beszállítók mellett a spanyol kereskedelmi láncok érdekeit is képviseli az ott megtelepedett külföldi kereskedelmi egységekkel szemben.
Mivel az általános versenytörvény nem alkalmas a kereskedelemben zajló verseny szabályozására, Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára a tisztességes kereskedelemről szóló törvény megalkotását tartaná a helyes útnak. Az élelmiszeripari társaságok közel 85 százalékát tömörítő szervezet szerint a szabályok megalkotása még ebben az évben elkezdődhet, egy átfogó törvény megalkotása pedig ezek után válik lehetővé.
