A parlament keddi ülésén döntöttek arról, hogy június 18-án napirendre kerül a költségvetési törvény módosítása. Erre elsősorban 
a Medgyessy-kormány száznapos programjának megvalósítása végett van szükség. A programhoz szükséges törvénymódosításokat a nyári ülésszak során elfogadhatja az Országgyűlés, és az abban ígértek a megfelelő időpontban életbe léphetnek.
A közalkalmazottak új bértáblájában a legkisebb illetmény összege havi 50 ezer forint, a pályakezdő diplomások garantált minimuma pedig főiskolai diploma esetén havi 100 ezer forint lenne. A módosítására benyújtott javaslatcsomagban a kormány változtatna a jegybanktörvényen, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényen és az ÁPV Rt. működésének szabályozásán is. (A részletekért kattintson ide >>)
Leszavazták Polt Péter válaszátA képviselők többsége nem fogadta el Polt Péter válaszát, amelyet a legfőbb ügyész Keller László szocialista képviselő interpellációjára adott. A parlamenti többség 194:175 szavazataránnyal, egy tartózkodással találta úgy, hogy Polt Péter válasza, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött szerződések ügyében adott, nem kielégítő. Keller László azt kérdezte: a legfőbb ügyész miért nem indított a törvénytelen szerződésekkel szemben semmiséget megállapító pert. Polt Péter úgy reagált, hogy az esetleges ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére, és a semmisségi per az ítélet meghozataláig a kifizetéseket sem akadályozta volna meg.
A címzetes államtitkár visszatér
A házbizottság ajánlása alapján ezen a héten kezdi meg az országgyűlés az általános vitát a címzetes államtitkári poszt visszaállításáról. Antall József kormánya 1990-ben honosította a címzetes államtitkári beosztást “egyes kiemelt, eseti kormányzati feladatok operatív ellátására”. Címzetes államtitkári beosztást kaptak a regionális, majd megyei, fővárosi közigazgatási vezetők, valamint országos hatáskörű szervezetek vezetői.
Hét évvel később, 1997-ben arra hivatkozva szüntette meg a Horn-kormány a tisztséget, hogy ezen a poszton fölöslegesen kapcsolódnak össze politikai és szakmai pozíciók. “Ez egyébként is egy fura megoldás volt a ’90-es törvényben, hiszen a címzetes államtitkárról tudott volt, hogy nem politikai államtitkár, tehát úgy tűnt, mintha nem politikai állásról lenne szó, hiszen nevében nem politikai államtitkár, ugyanakkor a működési ideje a kormány működési idejéhez kapcsolódott, tehát a kormány mandátumának lejártával a címzetes államtitkár mandátuma is lejárt. Ennyiben viszont azonos volt a pozíciója a politikai állásokat betöltőkével” – fejtegette öt évvel ezelőtt Kiss Elemér, a Miniszterelnöki hivatal akkori közigazgatási államtitkára, aki ma miniszteri rangban vezeti a Kancelláriát.
A mostani törvénymódosításban szerepel, hogy bár a címzetes államtitkár kinevezési joga a köztársasági elnököt illeti meg, a tisztséghez kapcsolódó munkáltatói jogokat a terület irányítását ellátó miniszter gyakorolja. A módosításra – illetve visszaállatásra – azért van szükség a törvényjavaslat indoklása szerint, hogy a “központi közigazgatás szerveinél, a minisztériumokban megfelelő beosztású vezetők kapcsolják össze a politikai és a szakmai munkát”.
Vállalkozói igazolványok: haladék februárig
Kedden kezdődik meg a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosítás általános vitája is. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a két szocialista képviselő, Göndör István és Veres János javaslatát, a 2000. évi LXXXIII. törvény módosításával február 15-éig lehetőség lesz a 2000. novembere előtt kiadott vállalkozói igazolványok cseréjére a jelenleg érvényes június végi határidő után is. A gazdasági bizottság hétfőn egyhangúlag támogatta a módosítás tárgysorozatba vételét, illetve általános vitára bocsátását.
A jelenleg hatályos törvény rendelkezései között az szerepel, hogy az említett időpont előtt kiadott vállalkozói igazolványok 2002. június 30-án hatályukat vesztik, az új igazolványok kiadását pedig a kormányrendeletben határozza meg. Az ominózus kormányrendelet szerint az iratokat a központi jegyzők által megbízott okmányirodák adhatják ki, mára azonban egyértelművé vált), hogy a túlterhelt okmányirodák nem képesek ellátni a feladatot határidőre – indokolja a módosítás szükségességét a szorgalmazó Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).
Jelenleg csak Budapesten 100-200 ezerre tehető az okmány megújításával késlekedő vállalkozók száma, ami meghaladná az okmányirodák kapacitásait. Az igazolvány hiánya pedig alkotmányos joguk gyakorlásában korlátozná a vállalkozókat – áll a törvénymódosítás indoklásában.
Nyolc ország moziban már EU-tagNyolc tagjelölt ország csatlakozott kedden az Európai Unió MEDIA programjához – írja a Bruxinfo. A csatlakozás azt jelenti, hogy 2003-tól bolgár, ciprusi, cseh, észt, litván, lett, lengyel és szlovák filmalkotók is részesülhetnek az EU támogatásából munkáik elkészítésére és terjesztésére. Ez megkönnyítheti a közép- és kelet-európai országok alkotóinak, hogy filmjeik nagyobb közönséget kapjanak Nyugat-Európában is. Jelenleg a régió filmesei igen kevés embert érnek el az EU-ban: 1996 és 2001 közt mindössze 42 közép- és kelet-európai filmet látott a nyugati közönség (összesen 2,2 millió néző), ami mindössze 0,054 százalékos piaci részesedésnek felel meg. A MEDIA program költségvetéséhez az új tagok is hozzájárulnak majd, részben nemzeti büdzséjükből, részben PHARE-pénzből. Magyarország egyelőre nem lehet tag, mert a csatlakozási tárgyalásokon még nem zárta le az audiovizuális fejezetet.
Médiatörvény: jogharmonizációs módosítás
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény (médiatörvény) audiovizuális fejezetének jogharmonizációs célú módosítása – hasonlóan az előző indítványhoz – valószínűleg akadály nélkül mehet át. A fideszes képviselői indítványt ugyanis egy korábbi ülésén egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága, és általános vitára is alkalmasnak találta. A most negyedik alkalommal, változatlan formában kezdeményezett módosítást a jelenlegi kormánypártok korábban, ellenzéki szerepben a médiakuratóriumok ügye miatt nem támogatták.
A csatlakozási tárgyalások során Magyarország mind a közösségi jogszabályok átvilágításán, mind pedig az 1998 szeptemberében átadott tárgyalási álláspontjában vállalta a vonatkozó közösségi irányelvvel való teljes harmonizációnak a csatlakozás időpontjáig való megteremtését. Jelezte ugyanakkor, hogy – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáskor vállalt kötelezettségekre tekintettel – kizárólag az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjában lesz képes a közösségi szabályozással való teljes körű összhang megteremtésére
A 1998 őszén elsőként tárgyalásra megnyitott audiovizuális fejezet lezárás már régóta várat magára. A magyar és az európai szabályozás közötti leglényegesebb eltérés az, hogy a magyar jog, konkrétan a törvény 28. paragrafusa kizárólag a közszolgálati televízióra nézve teszi kötelezővé az európai gyártású műsorszámok “előnyét” a műsorszerkesztési követelményekben, mégpedig úgy, hogy a magyarországi gyártású műsorszámokat részesíti előnyben az európai gyártású műsorszámokkal szemben.
További hiányosság, hogy a médiatörvény nem vezette be teljes körűen a közösségi jogi követelményeket “a jog, a reklám, a műsorszámok támogatása, a közvetlen ajánlat (más néven a tele-shopping), a kiskorúak védelme, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a közérdeklődésre számot tartó események közvetítése, valamint a szerzett közvetítési jog gyakorlása és a filmszínházi alkotások televízióban történő bemutatása terén” – indokolja a módosítás szükségességét a fideszes indítvány.
Ezen a héten vitatja meg az Országgyűlés A munka törvénykönyvére vonatkozó indítványt is, amely kötelezően visszaállítja a hétvégére vonatkozó túlóradíjjal megemelt munkabért. Ez elsősorban a kisvállalkozások nyitvatartási szabályait “szabhatja át”, a hétvégi nagybevásárlások azonban várhatóan nem kerülnek veszélybe. (Erről szóló korábbi írásunkat itt találja >>)
