A költségvetési törvényt módosító javaslat több jogszabály módosítását is tartalmazza, sürgős tárgyalásáról kedden döntött az Országgyűlés. Az érintett törvények: a közalkalmazottak jogállásáról szóló, az államháztartásról szóló, a személyi jövedelemadóról szóló, az ÁPV Rt.-ről rendelkező, a Magyar Nemzeti Bankról szóló, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló, valamint a családok támogatásáról szóló és a jövedéki adóról szóló.
A javaslat indoklása szerint a módosítás növelné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önállóságát, a Monetáris Tanács függetlenségét. Az eddigieknél részletesebben határozza meg a törvény az MNB árfolyam-politikával kapcsolatos hatáskörét. Eszerint a kormány a jegybank egyetértésével dönt az árfolyamrendszer típusáról és annak fontosabb jellemzőiről, mint a sávszélesség, a középárfolyam, illetve a valutakosár összetétele. Az előterjesztők szerint ez a megoldás áll a legközelebb az EU árfolyamrendszeréhez, az ERM II előírásaihoz és megfelel az eddigi gyakorlatnak is.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatkörének változatlanul hagyása mellett a javaslat indítványozza egy olyan felügyelő bizottság (fb) létrehozását, amely rendelkezik a folyamatos tulajdonosi ellenőrzés hatáskörével. A javaslat a belső ellenőrzést az fb irányítása alá rendeli, ám a testület jogköre nem terjed ki az MNB alapvető feladataival kapcsolatos tevékenységekre és döntésekre – írja az MTI a javaslatcsomagról.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részvénytársaságról szóló törvény javasolt módosítása szerint az állami fejlesztési, beruházási feladatok megvalósítása során az MFB, illetve azok a társaságok, amelyekben az MFB ellenőrző részesedéssel rendelkezik, kötelesek lesznek alkalmazni a közbeszerzési törvény előírásait.
A javaslat előírja, hogy külföldi forrásokat az MFB csak a pénzügyminiszter egyetértésével vehet fel. Előírnák az előterjesztők azt is, hogy az MFB portfoliójában lévő cégeket – bár azok továbbra is az MFB könyveiben lennének nyilvántartva – a jövőben az ÁPV Rt. kezelné. Ugyancsak javasolják az előterjesztők az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztását az MFB-nél. Az MFB feletti tulajdonosi jogokat a jövőben a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosítása több, eddig az egyes tárcák felügyelete alá tartozó állami céget az ÁPV Rt. felügyelete alá helyezne. A korábban a szaktárcák felügyelete alatt álló társaságok közül a jövőben a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat egyebek mellett a Magyar Posta Rt., a Hitelgarancia Rt., valamint a Cartographia Kft. esetében. Ugyanakkor a tartós állami részesedéseknek a privatizációs törvény mellékletében előírt legalacsonyabb mértéke nem változna.
A javaslat egyben a minisztériumi struktúra változásaihoz igazítja az állami vagy részben állami cégek felügyeletét. Így a korábban a Kövimhez tartozó társaságokat a Gazdasági és Közlekedési, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz sorolja, a Matáv egy darab, szavazatelsőbbséget biztosító részvénye a Miniszterelnöki Hivataltól az informatikai tárcához kerül.
A termőföldről és jövedéki törvényről
A költségvetési törvény módosítására benyújtott javaslatcsomagban a kormány változtatni kíván a termőföld és a jövedéki törvényen. A termőföldről szóló törvény módosító javaslata szerint a földhasználati szerződés lejárta után elő-haszonbérleti jogot kapnak a jogi személyiségű bérlők, a mezőgazdasági társas vállalkozások tagjai pedig föld-elővásárlásra lesznek jogosultak.
Az elő-haszonbérleti rendszerben a föld használója áll majd az első helyen, aki így a földet újra haszonbérelni tudja. Következőként a helyben lakó szomszéd, majd az úgynevezett “helyben lakók” kategóriája következik. A kategóriákon belül másodlagos sorrendet is meghatároznak, amely szerint első helyen maradnak a családi gazdaságok, majd a regisztrált őstermelők, kistermelők, harmadik helyen pedig a többségében mezőgazdasággal foglalkozó jogi személyiségű szervezetek. Az ültetvénytulajdonosok, tekintettel a művelési ág különleges vagyoni és technológiai körülményeire, lehetőséget kapnak a bérlő kiválasztására.
A földhaszonbérleti rendszer stabilizálását célzó új passzusok szerint a törvény a földhaszonbérleti időt legfeljebb húsz évben határozná meg.
Az elővásárlásnál ugyanaz a prioritási sorrend, mint a haszonbérlet esetében, de az elővásárlásnál a Nemzeti Földalap is lehetőséget kap. A törvénymódosító javaslat értelmében a családi gazdálkodókat a továbbiakban is megilletik a földvásárlási kedvezmények.
A túlzott birtokkoncentráció megakadályozása érdekében egy adott közigazgatási területen belül meghatározzák, hogy a polgári jog szerint “közeli hozzátartozónak” minősülő személyek mekkora földtulajdont szerezhetnek. A javaslat szerint maximum ezer hektárt vásárolhat egy család, de összességében nem szerezhetnek meg többet az adott közigazgatási terület negyedénél.
A törvénymódosítás során a kormány szívességi földhasználat címen új fogalmat vezet be. Eszerint a hozzátartozók között ingyenes szerződés köthető termőföld használatára, amelyre földalapú támogatás is igényelhető.
A jövedéki törvény módosító javaslata a szőlő- és bortermelők érdekében könnyíti a jövedéki szabályokat. A javaslat szerint a vámhatóság a jövedéki adóraktárakban, borraktárakban a termékmérleg zárásának helyszíni vizsgálatát nem havonként, hanem csak negyedévenként végzi el, továbbá a szőlőtermelőket sem lehet majd váratlan időpontban ellenőrizni.
Egyszerűsödnek a kis bortemelők adminisztrációs kötelezettségei. Évente nem négy, hanem két alkalommal kell majd készletük alakulásáról, a pincekönyv zárásáról beszámolniuk. Adóbevallást is csak egyszer kell készíteniük egy évben, nem pedig negyedévente. A törvénymódosítás tartalmazza a szőlő szállításához szükséges borkísérő okmány megszűntetését, továbbá mentesíti őket a raktárhelyiség követelménye alól is.
Nem kell zárjegyet alkalmazni a palackos kiszerelésű boroknál és a kannás boroknál, azonban az utóbbi esetben hivatalos zár használatát írják elő.
A javaslat szerint a kormány jövő év januárjától bevezeti a vendéglátóhelyeken napi nyilvántartást, ami más alkoholtermékekre és egyéb italokra is kiterjed. A törvénymódosítás eltörli a mulasztási bírság kötelező minimum-határát, és a jelenleginél méltányosabb szankciókat alkalmaz.
(Forrás: MTI)
