Öt százalékkal nőtt a különbség a földünkön élő legszegényebb és leggazdagabb háztartások között 1988-tól 1993-ig, állítja Branko Milanovic közgazdász a Világbank számára készült vizsgálat alapján (megjelent az Economic Journalban 2002. januárjában). Nagy-Britanniában Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején ugyanilyen arányt állapítottak meg.
A felmérés szerint a különbségek olyannyira naggyá váltak, hogy a világ háztartásainak felső 1 százaléka (50 millió háztartás) több jövedelmet élvez (évente átlagosan 24 ezer dollárt), mint a teljes jövedelemeloszlás alsó határától számított 60 százalék, vagyis 2,7 milliárd fogyasztói háztartás. A kutatás elsősorban a bevételen alapuló egyenlőtlenségeket méri fel, a Földön élő több mint hatmilliárdos populáció 84 százalékának és a jövedelmek 93 százalékának vizsgálatával.
Az információk feldolgozásával világossá vált, hogy az egyenlőtlenségeket jövedelem szempontjából leginkább az 5 legerősebb gazdaság – az USA, Nagy-Britannia, Japán, Franciaország és Németország -, illetve India, Kína és Afrika távoli vidékeinek már-már mérhetetlen különbségei okozzák. A másik nagy szakadék az egyre jelentősebb fejlődést felmutató Kínában, a városi és a vidéki lakosság jövedelem- és életszínvonala között mutatkozik.
Leginkább az ad okot aggodalomra, hogy az anomália tovább növekszik. A jövedelmek a felső 20 százalékos réteg felé tolódtak el, 12 százalékkal növelve a halmaz háztartásainak bevételeit. Ezzel szemben a legalsó 5 százalék 25 százalékkal kevesebb pénzt tehetett zsebre a vizsgált 5 éves időtartamban. Erre két terület is jó példaként szolgál: az egyik Kelet-Európa, a másik pedig az egykori Szovjetunió területe.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy világviszonylatban hiányzik az egészséges arányú középréteg. A háztartások vagy meglehetősen szegények, vagy kifejezetten gazdagnak számítanak, és az sem megnyugtató, hogy az összes háztartás 84 százaléka az összes jövedelemnek csupán 16 százalékából tartja fenn magát. Érdemes elgondolkozni azon az arányon is, mely szerint a leggazdagabb 10 százalékhoz átlagosan 114-szer több jövedelem áramlik, mint a legszegényebb alsó 10 százalékhoz.
