Belföld

Kik a tulajdonosai a magyar értékpapíroknak?

A tőzsdei részvények körében megszűnt a külföldi befektetők háromnegyed éve fennálló nettó eladói pozíciója, az állampapíroknál pedig továbbra is a vételi oldalon állnak – derül ki az MNB ma közzétett jelentéséből.

ÁllampapírokA jegybank az állampapírok közé sorolja a hazai kibocsátású, forintban denominált államkötvényeket, kincstárjegyeket és az MNB-kötvényt.

Ellentétes tendenciák mutatkoztak az idei első negyedév folyamán az értékpapír állomány alakulásában. Miközben az állampapír mennyiség piaci értéken 5385 milliárd forintra (+7,4%) emelkedett, a tőzsdei részvények állománya 2750 milliárd forintra (-19%) csökkent. Az állampapír állomány 371 milliárd forintos bővülésért leginkább az MNB-kötvény mintegy 200 milliárd forintos növekedése volt felelős. A részvény mennyiség csökkenésének okát pedig egyértelműen a tőzsdei kapitalizáció zsugorodásában, az árfolyamok zuhanásában kell keresni.

Kik birtokolják az állampapírokat?

Az állampapírok immár több mint negyede a hitelintézetek kezében van. Három hónap leforgása alatt 23 százalékkal, mintegy 270 milliárd forinttal több állampapír fölött rendelkeznek. Az MNB részesedése ugyanakkor drasztikusan visszaesett: a korábbi 8 százalékkal szemben ma már csak 3,4 százalékkal részesedik. Ennek magyarázata egy tőről fakad, a tartalékolás év eleji bevezetése során a jegybank állampapírokat adott a bankoknak, ezekkel kötötte le a felszabaduló likviditást.

A jegybank és a hitelintézetek közötti átrendeződést leszámítva a legjelentősebb változás a külföldiek birtokában lévő állampapíroknál történt. Immár övék az összes forgalomban lévő állampapír 15,8 százaléka, holott tavaly év végén ez az arány csupán 15,3 százalék volt. Ennek megfelelően a külföldiek kezében március végén 11 százalékkal több, 853 milliárd forintnyi állampapír volt, szemben a tavaly december végi 765 milliárddal.

A háztartások birtokában lévő állampapírok piaci értéke hiába nőtt 52,5 milliárd forinttal, részesedésük a teljes állományon belül 16 százalékról 15,9 százalékra mérséklődött.

És a részvényeket?

A tőzsdei részvények körében megszűnt a külföldiek háromnegyed éve fennálló nettó eladói szerepe, a tulajdonosi részarányok azonban nem változtak számottevően.

Arany középútA befektetési alapok további népszerűségét jelzi, hogy összesített nettó eszközértékük az első három hónapban 3,1 százalékkal bővült. Ez ugyan elmarad az állampapír-portfolió növekedési ütemétől, ennek oka azonban az, hogy a részvényállomány látványosan csökkent – vagyis a 3 százalékot meghaladó gyarapodás nagyjából a befektetési alapok összetételét – az állampapírok dominanciáját – tükrözi.

A külföldiek tulajdonában lévő részvényállomány az első negyedév során 467 milliárd forinttal csökkent, és 2001 március végén 1933,7 milliárd forint volt. Így a külföldiek részesedése a tőzsdén jegyzett részvényekből 70,3 százalékra mérséklődött a tavaly év végi 70,7 százalékról.

A negatív hozamok miatt az már korábban is sejthető volt, hogy a kisbefektetők körében az idei első három hónapban sem volt népszerű a pesti börze részvényparkettje. Ezt most az MNB jelentés is egyértelműen alátámasztja, hiszen tulajdonarányuk a korábbi 8 százalékról 7 százalékra zsugorodott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik