Belföld

FigyelőBarométer – május 22.

Nyártól itthon is fizethetünk valutával (+1). Gazdasági divergencia az EMU-ban (-1). Bizonytalan jövőkép, drága hitelek (-1). Csökken a FigyelőBarométer.

A feltehetően június elsejétől életbe lépő devizaliberalizációs kormányrendelet szerint a magyar állampolgárok minden további nélkül nyithatnak külföldön bankszámlát. Ez az állampolgároknak felettébb kedvező lépés, az adóhivatalt azonban nehezebb feladatok elé állítja. A más országban lévő folyószámlákat ugyanis csak a külföldi hivatalok segítségével ellenőrizheti, és – a hazai számlákkal ellentétben – nem (vagy csak nehezen) zároltathatja az APEH, ráadásul nem emelhet le róluk pénzt. A külföldieket is megilleti majd a forint alapú bankszámla nyitásának joga Magyarországon. Újabb könnyítés, hogy külföldi bankjegyekkel fizetni is lehet majd Magyarországon. A valutát értelemszerűen senkinek sem lesz kötelessége elfogadni, de fontos különbség az eddigiekhez képest, hogy júniustól ez már nem minősül a devizatörvény megsértésének. A külföldi valutában szerzett jövedelmet – legalábbis elvben – most még forintra kell váltani. Ez a kötelezettség az új rendelet szerint megszűnik, így elvileg egy boltban, vendéglőben, panzióban is lehet majd márkával, dollárral fizetni.

Az Európai Központi Bank (ECB) eddigi legnagyobb kihívása lehet a francia és a német ciklus aszinkronitása. Egyre több statisztikai adat utal ugyanis arra, hogy a német gazdaság a franciánál nehezebben viseli a globális lassulás következményeit. Márciusban az ipari termelés februárhoz képest csupán 0,2 százalékkal csökkent Franciaországban, míg Németországban 3,7 százalékkal esett a szektor teljesítménye. Az autóeladások pedig 7,1 százalékkal estek vissza a februártól áprilisig tartó időszakban a német piacon, míg a “szomszédban” 2 százalékkal javult a mutató a JP Morgan adatai szerint. Az euróövezet magas inflációs rátája továbbra is a monetáris lazítás ellen szól, de Európa legnagyobb gazdasága egyre inkább rászorul a kamatcsökkentésre. Elemzők máris arról beszélnek, hogy csupán porhintés volt az ECB legutóbbi, váratlan kamatvágásának indoklása, a rögtönzöttnek tűnő lépést a német növekedés miatti fokozódó aggodalom motiválta. A problémát az jelenti, hogy Németország egyedüliként szakad le az európai fejlődési trendről, míg az EMU többi tagállama ellenáll a lassulásnak, Franciaországhoz hasonlóan, melynek növekedése az idén is 3 százalék közelében maradhat.

Messze az európai átlag alatt finanszírozzák hitelből ingatlanjaikat a hazai lakásvásárlók. Magyarországon ugyanis a lakások vételárának átlagosan csupán 10 százalékát teremtik elő hitelből az emberek (az EU-s átlag 70-80 százalék). Noha hosszú évekig kell takarékoskodni a családoknak, míg összespórolják a szükséges összeget, mégsem fordulnak bankhoz. Csak akkor keresik fel a pénzintézeteket, amikor már csupán a vételár 10 százaléka hiányzik. Ennek egyik oka az, hogy az embereknek bizonytalan a jövőképük, s biztos állás hiányában nem mernek eladósodni. Másrészt viszont drágák a hitelek. Míg Nyugat-Európában a lakáshitelek kamata általában mintegy 7 százalék, addig nálunk ez nagyságrendekkel nagyobb, jellemzően 17 százalék körül alakul.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik