3500 milliárd dollárA Morgan Stanley Consumer Index (MSCI) a globális portfolió-befektetők által követett részvényindex. Jelentősége abban rejlik, hogy az alapkezelők teljesítményét ehhez az indexhez viszonyítva minősítik. A globális index összetételének vagy számítási módszerének bármiféle módosulása egyúttal 3500 milliárd dollárnyi pénzösszeg mozgását befolyásolja.
Egyre inkább globalizálódik a világ, s a nagy pénzek mozgatják. Egy alapkezelő már évtizedek óta nem a nemzeti részvényindexek – mint a Dow Jones, a S&P 500 vagy a Dax – mozgását követi. Ehelyett globális iránytűkre figyel. Lételeme az állandó figyelem, hiszen ettől függ, hogy siker vagy kudarc kíséri-e karrierjét. Ebben a szakmában pedig könnyen megeshet, hogy az iránytűt működtető mágneses tér megváltozik, vagyis a pólusok eltolódnak.
Így lesz ez most is. A Morgan Stanley megváltoztatja az index számítása során alkalmazott módszert: a részvényeket nem piaci, hanem közkézhányad alapon fogják súlyozni. Ennek van is értelme, hiszen egy alapkezelő számára is csak azok a részvények érhetők el, amelyekkel szabadon lehet kereskedni, azaz nincsenek olyan tulajdonosnál, aki parkolópályára teszi őket. A korábbi, kapitalizáció alapú számítás idejét múlta, bár kétségtelen, hogy jóval egyszerűbb. Hazai példákra, a BorsodChemre vagy a TVK-ra gondolva a valós közkézhányad napról napról változhat, így a szabadon elérhető részvények arányának követése és nyilvántartása komoly kihívást jelent.
Kit hogyan érint?
A módosítás nyilvánvalóan azokat a cégeket, iparágakat érinti hátrányosan, ahol alacsony a közkézhányad, hiszen ezek a korábbinál kisebb súlyt fognak képviselni az új indexben. Azért lesznek vesztesek, mert az alapkezelők egyszerűen eladják őket, csak amiatt, hogy részesedésük csökkeni fog a globális indexen belül. Szektorálisan tekintve az elemzők szerint a jellemzően magas állami részesedés miatt a távközlési papírok a vesztesek táborát fogják gyarapítani. Azok a részvények pedig, ahol sok a kisrészvényes (magas a közkézhányad) vélhetően drágulnak. Ilyenek jellemzően az új gazdaság szülöttei lennének.
Miről hallgat a múlt?Az MSCI regionális alapú átsúlyozása korábban is számottevően befolyásolta a pesti börzeindexet. A BUX annak függvényében mozdult el, hogy éppenséggel kisebb vagy nagyobb súlyt adtak-e tőzsdénknek. A hazai befektetőknek már csak azért is érdemes az MSCI-t érintő változásokra figyelniük, mert a BÉT-en egyértelműen a külföldiek jelenléte dominál.
Ha ez a gondolatmenet helyes, akkor a pesti börzét hátrányosan érinti a lépés. A külföldi alapkezelők csupán néhány részvényt tekintenek figyelemre egyáltalán érdemesnek, olyanokat, mint a Matáv, az OTP, a Richter és egyre inkább csak hellyel-közzel a vegyipar. Ezeknek a társaságoknak a közkézhányada pedig mindennek nevezhető, csak magasnak nem. Márpedig, ha a külföldi alapkezelők ennek megfelelően átrendezik portfoliójukat, akkor a pesti börze ismét eladói nyomás alá kerülhet, de legalább a forgalom megugrik. Igaz, csak átmenetileg…
