Közélet

Ez vár a börtönben Bándy Kata gyilkosára

borton(210x140)(2).jpg (börtön, rab, fogoly, )
borton(210x140)(2).jpg (börtön, rab, fogoly, )

A börtönszlengből ismert csicska, de akár menő is válhat a rácsok mögött P. Lászlóból a kriminálpszichológusok szerint. Egy biztos: hosszú időt tölt majd bent, elzárva a külvilágtól. Helyzetét ráadásul tovább súlyosbítja, hogy kábítószert fogyasztott.

A szerdán előzetes letartóztatásba került P. László maratoni, több mint hétórás kihallgatásán részletesen vallott a rendőröknek, így számos részletre fény derült a brutális gyilkossággal kapcsolatban. A gyanúsított a többi közt elmondta, hogy drogot és alkoholt is fogyasztott a tragikus éjszakán, és olyan szert próbált ki, amelyet korábban soha. A szintetikus, kristályos anyagot a cigarettára szórta, így szívta el. Azt állítja, illetve arra hivatkozik, hogy a drog nagyon kiütötte, főleg, hogy még ivott is, ezért nem tud magyarázatot adni tettére.

Dr. Sándor Zsuzsa egykori bíró szerint a szer hatása alatt elkövetett brutális bűncselekmények elbírálásánál semmiképpen nem számít enyhítő körülménynek a kábítószer-használat. Sőt, attól függően, hogy milyen drogról van szó, illetve mekkora mennyiségben történt drogfogyasztás a vádlott részéről, a bíróság akár súlyosbító körülményként is értékelheti, és külön minősítheti. A Fővárosi Bíróság volt szóvivője úgy véli, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ilyen súlyos bűncselekmény esetén – amennyiben valóban jelentéktelen szerhasználatról van szó – nem foglalkoznak majd a „drogos szállal”.

Kimutatható?

Zacher Gábor toxikológus szerint az ügy szempontjából kiemelten fontos, hogy a rendőrség a férfi elfogását követően vett-e a feltételezett gyilkostól toxikológiai vizsgálat céljából vér- és vizeletmintát. Utólag ugyanis – magyarázza – „könnyű mondani, hogy drogot és alkoholt fogyasztottam, szer hatása alatt követtem el a bűncselekményt”, de ezt minta hiányában 3-4 nap elteltével már nehéz igazolni.

„Az alkoholt kimutatni a szervezetben ennyi nap elteltével már nem lehet. A szer maradványait talán még igen. De a minél korábban elvégzett toxikológiai vizsgálat eredménye nélkül ezek csupán hangzatos szavak a gyanúsított részéről” – mondta lapunk megkeresésére a szakember.


Feltehetően fegyházba kerül
Fotók: Neményi Márton

Zacher Gábor a vizsgálat eredményét megelőzően nem kívánt a szer hatásáról nyilatkozni, mint fogalmazott: „Rengeteg féle növényi vágatot lehet cigaretta formátumban fogyasztani, de amíg nem derül ki, hogy pontosan milyen drogról van szó, a konkrétumok ismerete nélkül csupán találgatni lehet.”

Életfogytig börtönben

Megkerestük a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, vettek-e P. Lászlótól az elfogását követően vér-és vizeletmintát, és ha igen, mikorra várható toxikológiai eredmény, de az ügyről bővebb felvilágosítást – a közleményben foglaltakon kívül – továbbra sem kívánnak adni. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Zsobrák Péter elmondta, hamarosan sajtótájékoztatót tartanak, ahol mindenről beszámolnak, de pontos időpontot még nem jelöltek ki. A férfi védője, Sólymosi Sára a Hír24-nek azt mondta, bár nincs információja róla, véleménye szerint – mivel ilyen esetekben a mintavétel rutineljárásnak számít – feltehetően a rendőrség elvégezte a vizsgálatot.

Az ügyvéd szerint aljas indokból elkövetett emberöléssel vádolhatják meg P. Lászlót, s tettéért életfogytig tartó szabadságvesztést kaphat. Hosszú éveket fog eltölteni a rácsok mögött, és feltehetően fegyházba, a legkeményebb bűnözők közé kerül majd.

Rend és fegyelem

A fegyház a szabadságvesztés-büntetés legszigorúbb végrehajtási fokozata. Az elítéltek rácsok mögötti életét a legapróbb részletig szabályozzák: állandó irányítás és ellenőrzés alatt állnak, a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhatnak.

A fegyház fokozatú elítéltet kizárólag zárkában lehet elhelyezni. A zárkaajtókat a nap 24 órájában zárva tartják. A fogvatartottak napi egy órát sétálhatnak, és hetente egyszer tisztálkodhatnak. Külső munkában csak kivételes esetben és akkor vehetnek részt, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthetők. A dolgozó fegyházasok munkadíjuknak 80 százalékát költhetik el a börtönboltban.

A feltételes szabadságra bocsátásra fegyházban csak akkor van lehetőség, ha az elítélt a kiszabott büntetésének legalább négyötöd részét letöltötte. Egy normál körletben lévő elítélt fogva tartásának napi költségei a legutóbbi számítások szerint közel nyolcezer forint.

Ha becsukódik a cellaajtó…

Fliegauf Gergely börtönpszichológus korábban az FN24-nek elmondta, az elítélteket megkínozzák a nagyítéletek, vannak, akik kitartanak, míg mások keresik a halált. Másfél év a rácsok mögött már maradandó mentális nyomot hagy a fogvatartottban, a büntetés ötödik, hatodik évére pedig pszichésen teljesen kimerül, és megszűnik a kapcsolata a külvilággal.


Nem tudni, mi történik a zárkában

A hosszú ítéletesek jelentősen különböznek a többi börtönlakótól – mondja Fliegauf Gergely. Sok – évtizedekre bezárt – rab egyetlen eszköze az ellenállásra az étkezésmegtagadás. Valamint jellemző rájuk az önkárosítás és az öngyilkosság is. A legkritikusabb pillanatok a börtönben – az ítélet nagyságától függetlenül – az ünnepekhez köthetők: karácsonyhoz, szilveszterhez, születésnaphoz.

A nemrég általunk megkérdezett, 25 évre ítélt gyilkosok kivétel nélkül arról számoltak be, hogy az első hónapokban rendszeresen „betámadták” őket, hosszú időbe telt, míg kivívták a helyüket a börtönhierarchiában. Abban is egyetértettek, hogy kevés a kitartó család: először a barátok kopnak el, aztán az élettársak maradoznak ki. Legtovább az anyák bírják.

„A börtön lélekölő hely, ahol az emberi jogok kilencvenöt százalékát tartják be” – nyilatkozta lapunknak az egyik elítélt. A hiányzó öt százalékról nem beszélt, az még az őrök előtt is titok. Azt ők sem tudják, mi történik a zárkában, ha becsukódik a cellaajtó.

(Rab)szolgasors vs. nagypályás menő

P. Lászlónak az átlagosnál is nehezebben telnek majd a napjai a rácsok mögött – legalábbis Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint. Az, hogy elismertesse magát a többi rab előtt, és megfelelő helyet harcoljon ki a börtönhierarchiában, szinte lehetetlen. Testi erőszak, verés, megszégyenítés, ételmegvonás és lelki terror – ezekkel biztosan szembe kell majd néznie, így büntetik ugyanis a rabok a fegyházban azokat, akik különösen kegyetlenül kínoznak és ölnek meg nőt vagy gyereket.

Végh József – szintén kriminálpszichológus – már óvatosabban fogalmaz: tapasztalata szerint az erőszakos, agresszív, mindenre képes bűnelkövetőktől általában félnek és tartanak a rabok, így akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy P. László idővel a „menők” között, a börtönhierarchia tetején foglal majd helyet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik