A klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész Bősze Ádám első könyve, a Nagy zenészek, nagy szerelmek apropóján beszél arról, mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, és hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
A kunmadarasi nagyszülői házról, a hagyományőrzés és az újragondolás dilemmájáról és hibátlan régi receptekről is mesél Nyáry Krisztiánnak Mautner Zsófia, akinek most jelent meg új szakácskönyve. Buksó podcast.
Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros új könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Ezúttal Szentgyörgyi Alberttől, Jedlik Ányoson át a kutatómunka gyakorlati hátteréről és annak izgalmairól is mesél Nyáry Krisztiánnak a Buksóban.
A Buksó vendége Kepes András volt, akivel új regénye apropóján beszélgetett Nyáry Krisztián arról, miért fontos kételkednünk, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot.
Teendők halálom után – ezzel a beszédes címmel jelent meg Vámos Miklós új könyve, aki igyekszik tisztázni: nem írói énjére utalt a választással. Buksó podcast.
Vajon milyen fogásokról fantáziált Örkény István a szovjet hadifogságban? Miért tudta akkora türelemmel kevergetni a krumplipürét? Egy fejezet Nyáry Krisztián Így ettek ők – Magyar írók és ételeik című, rövidesen megjelenő könyvéből.
Betonba öntött szobrok helyett szellemi emlékművel ünnepli meg a főváros a 150. évfordulót. De milyen lesz a 23 szerző által írt Budapest nagyregény? Nyáry Krisztán az egyik szerkesztővel, Péczely Dórával és Gáspár Máté projektvezetővel beszélgetett erről a Buksóban.
Milyen lakomákról fantáziált Márai a világháború alatt? Hogy szelídítette meg viszonyát a borral? És milyen ízek hiányoztak neki legjobban az amerikai emigráció idején? Nyáry Krisztián új könyvéből kiderülnek a válaszok.
Krúdy Gyula a való életben is nagyevő volt, vagy csak legenda, hogy ő lett volna a legnagyobb magyar ínyenc? Részlet Nyáry Krisztián Így ettek ők című új könyvéből.
34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magánkönyvesboltja, a Pozsonyi úti Láng Téka. Rédei Éva Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsonyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról és a fóliázásról mesél. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
A Shakespeare szonettjeit újrafordító Fazekas Sándorral és szaklektorával, Pikli Natáliával beszélget Nyáry Krisztián, amiből az is kiderül, mitől örökérvényű a szerző, illetve miért bonyolultak és szexik egyszerre ezek a költemények.
Rohadt állatok. Ezzel a címmel jelent meg Szécsi Noémi új könyve, amelyre hat évet kellett várni. Szatirikus állatmeséiről, azok üzenetéről és a közéleti áthallásokról is mesél a Buksóban.
550 éves a magyar könyvnyomtatás, amelynek kapcsán az első hazai könyv, a Budai krónika krimibe illő keletkezéstörténetéről, illetve az új fakszimile kiadásról, vagyis a hiteles nyomtatott másolatról is beszélget Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Nyáry Krisztián.
Krusovszky Dénes első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. A szerző második regényével mintha most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Buksó Nyáry Krisztiánnal.
Hogy mi különbözteti meg az utazót a turistától? Miért írja kis túlzással harminc éve folyamatosan újra élete legjelentősebb művét, a Budapest-könyvet? A Buksó vendége Török András útikönyvíró és művelődéstörténész volt.
Könnyedén el lehet olvasni ötven oldalt belőle, nem fekszi meg senki gyomrát – vallja új regényéről a Senkiháza – Erdélyi lektűr című kötetről Vida Gábor, noha igazi mélységei is vannak a történetnek. A történelmi múlt hagyatékairól, erdélyi identitásról, az otthonról és a szerzői létről mesél Nyáry Krisztiánnak a Déry Tibor-díjas író.
Csaknem egy évtizeden át köszöntötte híradósként a nézőket, vezetett miniszterelnök-jelölti vitát és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, azonban jó ideje egy másik szenvedélyének, a könyveknek él. Nyáry Krisztián kérdezi Bárdos Andrást a Buksóban.
Nyáry Krisztián kérdezi Steigervald Krisztiánt a jelenleg élő generációk működéséről, a köztük lévő különbségekről, a függőségeinkről, a gyerekek digitális lábnyomáról, valamint arról, hogy a digitalizáció miért hasonlítható össze akár a szívveréssel is.
Puskás Panni regénye, a Megmenteni bárkit, éppen a hetekben jelent meg, amelyet provokatívként és polgápukkasztóként szoktak jellemezni a kritikusok. Nyáry Krisztián a szerzővel beszélget a könyvben egybefonódó női sorsokról, a függőségről és arról is, milyen kapcsolat van szerinte a NER és a punkság között. Buksó.
Iglódi Csaba első könyve egy családregény, amely a Dreher famlíla négy kulcsfigurájának életét kíséri végig, az 1800-as évek elejétől a II. világháborút követő időszakig. Nyáry Krisztiánnak mesél erről a Buksó jubileumi epizódjában.
Turi Tímea a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként versekkel is foglalkozik, és neki is új verseskötete jelenik meg rövidesen, így a költészet napi Buksóban nemcsak a saját verseiről, hanem a kortársakéról is mesél. Szó lesz még a női költészetről, a közéleti líráról és arról, miért változott meg az elmúlt évtizedben mindaz, amit az irodalomról gondolunk. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
A Buksó ötvenedik epizódja formabontó: ezúttal szerzők helyett az olvasókat kérdezi Nyáry Krisztián. Grisnik Petra Junior Prima-díjas színésznő, és Holczer Ádám futballista, az FTC egykori kapusa a vendégei, akik némi túlzással ugyan, de feketeöves olvasók. Mindketten találkoztak már a hivatásukhoz és a könyvekhez köthető előítéletekkel.
Minden idők leggyorsabban fogyó tényirodalmi könyve a Harry hercegről szóló, Tartalék című. Kúnos Lászlóval a Tartalék szellemírójáról és arról beszélgetünk, hogyan készül egy életrajzi könyv. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
Az emlékév apropóján Nyáry Krisztián kérdezi a szezőt Petőfi Sándor viharos fogadtatásáról, kultikus szerepéről, politikai megítéléséről, sőt, még a vele összeforrt paródiákról is. Buksó podcast.
