A vállalkozók elvárt jövedelme mégsem a „tevékenység piaci értéke” lesz, hanem a „tevékenységre jellemző kereset”, mert még az adótörvény hétfői megszavazása előtt módosítottak rajta. Első ránézésre nincs sok különbség a két megnevezés között, de nézzük, mit takar az utóbbi.
A meghatározás szerint a „a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást” kell alatta érteni. Ezt így önmagában nem könnyű számszerűsíteni.
Mégis mekkora ez az összeg?
Jelen pillanatban nincs rá pontos válasz. Pedig jövőre ez után az összeg után kell az evás vállalkozóknak járulékot fizetniük, továbbá a nem evások csak ilyen összegű kivét (fizetés) felett vehetnek fel osztalékot. Hacsak nem nyilatkoznak az APEH-nak, mint eddig, hogy nem tudja vállalkozásuk kitermelni a pontosan még meg nem határozott jövedelmet, magukra vonva ezzel a hivatal figyelmét.
Illusztráció: Rédley Tamás
2010-ig a tárca bizonyára pontosítja majd, mennyi a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. Az sem kizárt, hogy az eredeti terv szerint visszakanyarodnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikáihoz. Tevékenységre lebontva ugyanis csak az ÁFSZ készít kereseti statisztikát. Az FN is az ő számaikat vette figyelembe, amikor megpróbálta megfogni a megfoghatatlant.
Viszonyítási alap
A legfrissebb, tegnapi ÁFSZ-adatok a 2008-es évre vonatkoznak. Eszerint az elvárt jövedelem megállapításánál jó néhány vállalkozó jobban járna a szakma szerinti átlagbér figyelembe vételével, mint az eddigi minimálbér duplájával, mert átlag személyi alapbérük az ÁFSZ adatai szerint meg sem közelíti a havi 143.000 forintot. De lennének olyanok is szép számmal, akiknek növekednének minimális befizetési kötelezettségeik.
akik jobban járnának
Nyernének, ha az elvárt jövedelemnél a tevékenység szerinti átlagkereset számítana, és nem a dupla minimálbér: például a mosás-tisztítást (99 249), a takarítás-tisztítást (88 681) végzők, a lakat- és zárgyártók (128 721), a járművezető-oktatók (119 028), a fodrászok, a szépségápolók (101 582), a fényképészek (89 438), a fogyasztási cikket kölcsönzők (116 093), az egyéb nyílt árusítású vendéglátók (88 471), és a kerámiacsempe-, lapgyártók (114 417).
akik rosszabbul járnának
Veszítenének, ha eddig csak a minimálbér duplájának megfelelő kereset után fizették a terheket, mivel személyi alapbérük magasabb, mint 143 000 forint: például az alkotó- és előadóművészek (187 562), a jogi, gazdasági tevékenységet végzők (311 069) az üzletviteli tanácsadók (369 971), a középfokú szakmai oktatók (204 757), az egyéb számítástechnikai tevékenységet végzők (306 601), a szoftverkészítők, -szaktanácsadók (322 617), a hirdetéssel foglalkozók (290 598), az egyéb szoftver-szaktanácsadók, -ellátók (331 347), a biztosítással foglalkozók (életbiztosítás: 266 619), valamint a pénzügyi tevékenységgel foglalkozók (325 745), leginkább az értékpapírügynökök (561 882).
Még rosszabbul járnának a vállalkozók, ha a cégvezetői fizetéseket vennék alapul, bár itt nincs tevékenység szerinti bontás. A vállalkozói szférában ugyanis az ÁFSZ kimutatása szerint 2008-ban az igazgatók fizetése 488 780 Ft/hó volt, ennél is magasabb a vezető beosztású alkalmazott bére 520 469 Ft/hó. Nincs róla említés, de ha mégis ezt az adatsort vennék figyelembe, akkor minden bizonnyal rengeteg nem evás vethetne keresztet az osztalékára, az evások terhe pedig elviselhetetlenül növekedne.
Az evások többségének jócskán nőhet a terhe
Az evásoknak közelebbről is utána néztünk, hiszen nekik mindenképpen meg kell fizetniük a tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékokat. Az APEH-től kértünk adatokat arról, milyen tevékenységekkel is foglalkoznak az evások. A hivatal statisztikája szerint az evások több mint 50 százaléka ingatlanügyletekkel foglalkozik.
mivel foglalkoznak az evások?
Kimutatás az evás egyéni és társas vállalkozások 2007. évi ágazati és szakmai megoszlásáról százalékban
Kikerestük, számukra milyen irányú változást jelentene, ha az ÁFSZ-nél kimutatott tevékenység szerinti átlag személyi alapbér lenne az elvárt jövedelem alapja. Az ingatlanügynökök jelentős mértékben járnának rosszul, mivel a hivatal adatai szerint 2008-ban 354 244 forint volt a személyi alapbérük havonta, ez pedig majdnem két és félszerese az eddigi kötelező járulékfizetési alapnak.
Az építőipar minimálisan nyerne (136 386), a feldolgozó ipar már nem (149 861), ahogy az átlag alapján az oktatással foglalkozók (149 581) sem, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatók (149 481), és a kereskedelemmel foglalkozók (151 310) sem. A pénzügyi szolgáltatók pedig nem ússzák meg 312 601 alatt, ha az ÁFSZ adatai lesznek a mérvadók.
Az átlag meg akik kilógnak belőle
Ahogy a rendelet nem említ semmilyen területi eltéréseket, mi sem számoltunk ezekkel. Pedig jelentős különbségek vannak, és ha ezeket nem fogják figyelembe venni, sokan érezhetik úgy, hogy vállalhatatlanul terhet kellene vállalniuk.
Az ÁFSZ adatai szerint az átlag vállalkozói alapbér 158 214 Ft/hó. A legmagasabb az átlag a fővárosban, 224 775 Ft/hó, valamint a Közép-Magyarország régióban, 210 326 Ft/hó. Pest megye éppen hogy elhagyja az átlagot 164 101 Ft/hóval, a többi megye 10-45 ezer forinttal van lemaradva, a legalacsonyabb a Nógrád megyei átlag 112 410 Ft/hó.
Megye és főtevékenység szerinti komplex statisztika jelenleg nincs.
