Navracsics Tibor kedden elmondta, hogy a Fidesz a kisebb parlamentről és a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló előterjesztésekkel kezdené meg a munkát a második forduló másnapján, április 26-án. Szijjártó Péter szerdán a Duna televízióban még azt is hozzátette, hogy pártja szükség esetén az ellenzék támogatása nélkül is kisebb parlamentet hoz létre, és csökkenti az önkormányzati képviselők számát, ha megszerzik a kétharmados többséget.
386 helyett 200 fő
A Fidesz kisebb parlamentről szóló elképzeléseiről azonban sok konkrétumot nem lehet tudni. Az a 2006-os törvényjavaslatukból viszont kiderül, hogy 200 főben maximalizálnák a képviselők számát, és mindezt az alkotmányban is rögzítenék. A korábbi parlamenti tárgyalásokból az is valószínűsíthető, hogy az akkor még legnagyobb ellenzéki párt vegyes rendszerben gondolkodott, azaz ahogyan most is az egyéni választókerületekből és a listáról is lehetne majd mandátumokat szerezni.
A kisebb parlament ígéretének beteljesítéséhez a Fidesznek hozzá kell nyúlnia a választási rendszerhez. Ezzel azonban vékony jégre lépnek. Az ugyanis egy párt számára a pillanatnyi helyzet alapján nem kiszámítható, hogy hosszú távon hogyan érdemes változtatnia a választás szabályain – mondta el az fn.hu-nak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Elég ha csak arra gondolunk, hogy az SZDSZ és az MDF korábban megszavazta a 4 százalékos bejutási korlát felemelését 5 százalékra. Bár most ezt sem tudták megugrani, mégis némiképp kisebb kihívást jelentett volna az alacsonyabb küszöb.
Más rendszer, más eredmény
Ha egyébként a választás most tisztán arányos lett volna, mint ahogyan azt korábban az MDF szorgalmazta, és ahogyan az például Hollandiában működik, akkor a Fidesz nem tett volna szert ekkora előnyre, mindössze 52 százalékkal nyert volna. Ha viszont tisztán egyéni választókerületi rendszerünk lenne, mint például Nagy-Britanniának, akkor valószínűleg szinte kizárólag fideszes képviselők ülnének be az új parlamentbe.
A politikai népszerűség és annak területi eloszlása azonban a jövőben alaposan megváltozhat, és a Fidesz ezért vélhetően nem akarja gyökeresen átalakítani a rendszert, ezért is választja a vegyes rendszert. A politológus szerint egyébként a parlament létszáma szimbolikus, és nem is igazán lényeges, mert a költségvetésnek sem jelent komoly terhelést. Itt elsősorban egy jól kommunikálható választási ígéretről van szó, amellyel népszerűséget lehet növelni.
Át kell rajzolni a választókerületeket
Az igazán lényeges azonban az lehet, hogyan lehet kiküszöbölni a jelenlegi választási rendszer hibáit. A legfontosabb – amely egyébként elengedhetetlen a kisebb parlament létrehozásához is – a választókerületek aránytalanságainak kiegyensúlyozása, azaz a választókerületek újrarajzolása, amelynek alkotmányossági mulasztását az Alkotmánybíróság még 2005-ben kimondta. Ezenkívül rendezni kellene az igazolással szavazók, a külföldi szavazás és a kampánycsend intézményét is.
Az Alkotmánybíróság 2005-ös döntése értelmében már régen át kellett volna rajzolni a választókerületek határait, ugyanis a demográfiai változások miatt már akkor is aránytalan volt a felosztás. Kétszer annyi választó jutott egy képviselőre Budapest XVII. kerületében, mint Veszprémben. Azóta pedig az arányok még jobban átalakulhattak.
A választókerületek átrajzolása persze hatalmat jelent, hiszen mostanra nagyjából kikristályosodott, melyik területen milyen érzelmű szavazók élnek. A területek szétszabdalásával és átcsoportosításával jelentősen megváltozhatnak az erőviszonyok.
