Magára maradt a romák gyilkosa?

Felébresztették az altatásból a kislétai támadás túlélőjét. Beszéltek a kislánnyal, tudott valamilyen hasznos információval szolgálni önöknek?

Az orvosok valóban megszüntették a kislány mélyaltatását, és a kollégáim már kapcsolatba léptek vele. A gyermek a korának, értelmi és fizikai képességének megfelelően tudott néhány kérdésben nyilatkozni. Az átélt sokk miatt kihallgatásról még nem beszélhetünk.

Akár a vádalku is szóba jöhet (Fotó: MTI)

A romák elleni támadássorozatot figyelembe véve ez az első eset, ahol az elkövetők hagytak szemtanút, és bementek a megtámadott épületbe…

Így igaz. Onnan indulnék ki, hogy tavaly július 21-én indult ez a sorozat, amely kilenc helyszínt jelent. Kezdetben egy csoportról beszélhettünk, három-négy emberről, akik garázdálkodni mentek, megfélemlítési célzattal támadtak romák házaira. Aztán eljött 2008 novembere, a nagycsécsi emberölés, amikor a faredőnyökön keresztül sebeztek halálra két embert. Ez egyfajta választóvíz lehet a csapat életében. Valószínűleg a gyilkolás megosztotta az elkövetőket. Innentől a többi cselekményt már nem szükségszerűen többen, hanem lehet, hogy csak egyvalaki követte el. Az ő szándéka viszont kizárólag az emberölés.

Elképzelhető, hogy a támadók közül volt, aki csak riadalmat akart kelteni a romákban, de volt, aki eredetileg is ölni akart, de ez utóbbi csak közben derült ki?

Igen. Különböző volt a motiváció, különböző a szereposztás, így különböző lehet a büntetőjogi megítélés is. Ennek révén akár a csoporton belüli személyek szerepét is egyenként kell majd megítélni. Az ő környezetükben élők jelentkezését is várjuk ebben az esetben, hiszen a hozzátartozóknak a saját szeretteikért is kell majd harcolniuk. A bíróság, amikor ítéletet mond, külön-külön fogja mérlegelni a szerepeket.

Hangsúlyoznám, hogy változatlanul tartja magát a százmillió forintos nyomravezetői díj. A halottakat, holttesteket magukba foglaló helyszíneken tíz-tíz millió forint jár az érdemi információért, az egyéb helyszíneken egy-egy millió, míg a támadássorozat egészére vonatkozó információért jár a százmilliós rekord nyomravezetői díj. Mivel támadássorozatról beszélünk, ha valaki az egyik helyszínt “megfejti” számunkra, akkor az egész ügyet felgöngyölíthetjük.

Lehet az veszélyben, aki korábban tagja volt ennek a csapatnak?

Ez a veszély természetesen megvan. Nem szeretnék reklámot csinálni a Nemzet Nyomozó Iroda tanúvédelmi szolgálatának, amelynek az a dolga, hogy – jelenleg másfél tucat – embert Magyarországon vagy éppen külföldön úgy kezeljen, hogy biztonságos feltételek mellett, hatékonyan folyjon le a büntetőeljárás. Akár a tanúvédelmi intézkedések, akár a tanúvédelmi programban való elhelyezés lehetőség lehet.

Azt kérem, hogy akinek van információja, az ossza meg velünk. A díjkitűzés, a kegyelemig elmenő vádalku, vagy e kettő kombinációjával párbeszédet tudnánk folytatni. A nyomozás mindenképpen elvezet a tetteshez, csak azt nem lehet megmondani, hogy mikor. Ha az információ jó helyre és jó időben érkezik, az a megelőzésnek is kiváló eszköze lenne!

Azoknál, akik csak az első támadásoknál voltak ott, aztán lemorzsolódtak, szóba jöhet a vádalku?

Akár az, akár a kegyelem lehetősége. Ezt azonban egyénenként külön kell mérlegelni.

Magyarország elég kis ország, a támadássorozat pedig elég nagy horderejű bűncselekmény. Az alvilágot megmozgatta a százmilliós vérdíj?

Nehéz lenne általánosítani, hogy ki és milyen módon szolgáltat információt. Az azonban tény, hogy azok a szorult helyzetben lévő emberek, akiknek van valamilyen információjuk, ami értéket képvisel, azt megpróbálják eladni. Mi pedig vevők vagyunk erre.

Kilenc esetet tartanak számon a támadássorozat kapcsán. Azt vizsgálták, hogy a korábban romák sérelmére elkövetett atrocitások közül nem illik-e valamelyik a sorba? Aki ilyen elhatározásból megy ölni, annak lehet már előélete, nem?

Folyamatos előzménykutatásban vagyunk. Rengeteg olyan embert ellenőriztünk le, akik erőszakos bűncselekmények elkövetői voltak egy adott időintervallumban. Ezeknek a vizsgálatoknak még nem értünk a végére. Egyelőre nem látjuk azt, hogy mi indítja az elkövetőt vagy elkövetőket arra, hogy nekikezdjenek a cselekménysorozatnak.

100 fős nyomozócsoport, 20 fős elemzőgárda és az FBI profilozói. Elég ennyi ember?

Valóban 120-an vannak azok, akik a Nemzeti Nyomozó Irodán belül ezen az ügyön dolgoznak. Emellett az érintett megyék nyomozói, életvédelmisek is foglalkoznak a támadásokkal, úgyhogy jóval többen vagyunk. A külföldi hatóságokkal is együttműködünk: ez adat- és információcserét, szakértő véleményeket jelent.

Tudták már szűkíteni a kört?

Vannak célzottan feldolgozás alatt álló személyek, de olyasvalakit, aki nevesítve, már gyanúsítás előtt állna, még nem tudok mondani.

Az elképzelhető, hogy valaki büntetlen előélettel áll neki egy ilyen „profi módon” elkövetett gyilkosságsorozatnak?

Lehet, hogy egy “kétlaki emberrel” állunk szemben, aki domináns és vezérlő szerepet tölt be a csoportban, aki „kinőtte magát”, és a továbbiakban egyedül vette kézbe az események irányítását. Egy nagyon akkurátus, precíz, jó tervező- és szervezőképességű valakiről van szó, aki könnyen lehet, hogy normális életet él, reggel nyolckor bemegy a munkahelyére, és palástolva az érzéseit, próbálja élni a mindennapi életét.

Ilyen típusú sorozatgyilkossal még nem volt dolga a rendőrségnek, igaz?

Számtalan sorozatgyilkosságunk volt, magam is a Magda Marinko-ügytől a bolti sorozatgyilkosságon át a Bene-Donászi-ügyig többet láttam. Ezek valóban mások, mint a mostani ügy, mert ezeket főképp nyereségvágyból követték el. Ráadásul a mostani esetben az elkövetők rendszertelenül, 18-102 napra követték el a bűncselekményeket, és nem kommunikálnak a rendőrséggel.

Nem lehet, hogy nem is a rendőrséggel akarnak kommunikálni, hanem a társadalommal?

Valóban így van.

Mit tanácsol egy, a családját féltő romának?

Elsősorban bízzon a rendőrségben. A bűncselekmények helyszínein azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok részinformáció keringett, majd megjelentek a mendemondák, láttak terepjárót, látták a sofőrt. Én inkább azt kérem, ha valaki gyanúsat észlel a környezetében, papír, toll, ceruza elő! Írják fel a rendszámot vagy az azonosító jeleket, de senki se maga intézkedjen! Az önbíráskodás csak újabb bűncselekményekhez vezet. A cselekmények után – és ezt nehéz egy-egy ilyen érzelmileg túlfűtött közegben elvárni – nagyon sokszor nehezíti az adatgyűjtést a nyomok összetaposása, a helyszín megváltoztatása. Tudni kell, hogy nem egy steril, izolált térben követik el a bűncselekményeket, hanem a szabad ég alatt, mezőn-tarlón kell a nyomokat keresni, és elkülönítenünk a feltételezett tettes nyomait az irreleváns nyomoktól. Ebben kellene valami tudatosság a bűncselekmény környezetében.

Megelőzésre van mód?

A megelőzés kapcsán el kell mondani, hogy a romák által lakott, veszélyeztetett települések felmérése megtörtént, és az országos főkapitány ezekre is kiterjesztette a közbiztonsági hálót. A kollégák fokozott ellenőrzéseket végeznek. Emellett a polgárőrök és a romák közös járőrözése is segíthet.

Mit gondol, az elkövető meddig fogja csinálni? Azt mondják, a sorozatgyilkos vagy lebukik, vagy meghal.

Így van. Azt nem várom, hogy a tettes egyszer csak bekopog és feladja magát. Persze nagyon szívesen elbeszélgetnék vele például a motivációjáról, indítékáról. Kíváncsi lennék, hogy próbálna emberileg érthető magyarázatot adni a cselekedeteire.

Van erre emberileg érthető magyarázat?

Erkölcsileg nehéz erre magyarázatot találni. Azt azonban el tudom képzelni, hogy valakinek az életében keletkezett egy törés – akár egy bűncselekmény a hozzátartozója vagy az ő sérelmére.

Elképzelhető, hogy külföldről jött az elkövető vagy a megbízó?

Minden elképzelhető, minden szálat meg kell vizsgálnunk.

Van-e a rendőrségen a szokottnál nagyobb nyomás a politika részéről?

Nem, nincs. Ez egy szakmai kihívás. Tény, hogy a társadalom eredményt vár.

Képes a rendőrség hozni ezt az eredményt?

Azt gondolom, hogy igen.

—-Romák elleni támadások – Kronológia—-

2009. április 22. – Tiszalökön, saját háza udvarán lelőttek egy 54 éves férfit. Az áldozat a település szélén lakott.

2009. március 6. – A Zala megyei Bocföldén hajnalban Molotov-koktélt dobtak egy romák lakta házra. A támadásban senki sem sérült meg.

2009. február 22. – Tatárszentgyörgyön éjjel – feltehetően Molotov-koktéltól – tűz ütött ki egy roma család házában. A tűzből menekülő apát és 5 éves kisfiát lelőtték, hatéves kislánya súlyos sérüléseket szenvedett. (Február 28-án újabb családi ház gyulladt ki a tatárszentgyörgyi cigánysoron, a ház üres volt, s a vizsgálatok szerint nem gyújtogatás okozta a tüzet.)

2008. december 15. – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vágott az udvaron, amikor kétszer rálőttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát csak súrolta a lövedék.

2008. november 18. – Pécsett éjjel kézigránátot dobtak be egy roma család házának ablakán. A szülők meghaltak, három kisgyerekük közül kettőt a mentők sokkos állapotban szállítottak kórházba. (2009 februárjában elfogtak egy, a támadással gyanúsítható testvérpárt, akiknek indítéka nem a rasszizmus, hanem személyes ok volt.)

2008. november 3. – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak, és rálőttek két, egymással szemben lévő családi házra; a támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette.

2008. szeptember 5. – A hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adtak le arra a házra, amelyben romák aludtak. Személyi sérülés nem történt.

2008. augusztus 8. – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra, és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára.

2008. július 21. – A Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három romák lakta családi házra. Több lövedék az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt.