Belföld

BKV: sztrájkra készülnek a ritkítások miatt

A BKV honlapján közzétette az idei paraméterkönyv munkaanyagát, mely a „fejlesztés” szót viseli elsőként. Válaszként a VEKE is közzétette saját honlapján, hogy szerintük a fejlesztés gyakorlatilag valamennyi vonalon ritkítaná vagy megszüntetné a járatokat. A szakszervezetek nyílt levelükben már a sztrájk lehetőségét is felvetették.

A „kötetlenül kötöttpályán” elnevezésű munkaanyag jól hangzó címszavakat visel magán: „fejlődés-egységes minőség-környezetvédelem-fenntarthatóság”, olvasható a BKV honlapján. A 60 oldalas dokumentum hangsúlyozza, hogy ez még csak terv, és vele kapcsolatban bárki javaslatot tehet a parameter@bkv.hu e-mailcímen.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szinte azonnal közzétette elemzését, hogy a javasolt változatok melyik járaton konkrétan milyen változásokat (konkrétan: ritkításokat) jelent. Minden fővárosi kerületben, szinte valamennyi járaton felére csökkentenék hajnalban és este a sűrűséget, néhol rövidítenék az útvonalakat, egyes viszonylatokon pedig megszűnne a közlekedés reggel és este.

Hagyót okolják – megszűnő járatok

Az egyesület közleménye ezzel kapcsolatban leszögezi: „A részletes elemzésből kitűnik, hogy a Hagyó Miklós javaslatcsomagja még a vártnál is rosszabb a budapestiek számára: járatritkítások, vonalmegszüntetések, járatcsonkítások váltják egymást, fejlesztéseknek jóformán nyoma sincs.

A járatritkítások szinte kivétel nélkül minden vonalat érintenek, és ugyanúgy kihatnak a kötöttpályás vonalakra, ahogy a buszokra. Hétvégén még a metróvonalak is ritkulnának, nem beszélve a ritkuló, illetve leállításra kerülő villamosvonalakról.

A buszoknál drasztikus a járatritkítás: az esténként jelenleg 10-15 percenként közlekedő járatok a város minden részében, szinte kivétel nélkül 30 percenként közlekednének. Riasztó belegondolni, hogy milyen kényelmetlenséget jelent ez azoknak, akiknek két 30 percenként közlekedő járat között kell átszállni. Az esti közlekedési rend visszásságait jól mutatja egy XII. kerületi példa: az Istenhegyi út térségében este 9-kor leállna a Fogaskerekű és a 21-es gyorsbusz is. Az egyetlenként megmaradó fekete 21-es viszont nem sűrűbben, hanem ritkábban, 10 helyett 30 percenként közlekedne a Hagyó-javaslat szerint.

Számos, ma is túlzsúfolt járat szűnik meg vagy közlekedik ritkábban a tervezet szerint. Garantálható utaslemaradást fog okozni a 276E megszüntetése, a 20-as gyors és 30-as autóbuszok szétszabdalása, a csepeli 38A autóbusz megszüntetése és a 48-as rövidítése, a budakeszi 22-es gyors megszüntetése (a hegyvidéki 22-es járaton a ritkítás ellenszereként csuklós buszokat járatnának), a 99-es pesterzsébeti szakaszának megszüntetése, az óbudai buszhálózat szinte egészének lemészárlása.

Budapest fontos járatai tűnnének el nyom nélkül a térképről: ilyen a 6-os, a 25A gyors, az 55-ös és a 85-ös gyors busz, illetve a Nyugati és Keleti pályaudvart összekötő 73-as trolibusz.

Kivétel nélkül mindegyik budapesti kerületet negatívan érint Hagyó Miklós járatmegszüntetési csomagja, egyes kerületeknek teljesen elvész a belső átjárhatósága, továbbá egymással szomszédos kerületek közötti fontos kapcsolatok szűnnek meg a javaslat szerint (például Újpest és Angyalföld, Kőbánya és Kispest, Csepel és Pesterzsébet vagy Rákoskeresztúr és Cinkota között).”

Útépítésre költik a BKV pénzét

A BKV-nak ugyanakkor meglehetősen kicsi a mozgástere: a vállalat már évek óta jóval kevesebb pénzt kap tulajdonosától működési költségei megtérítésére, ugyanakkor nullszaldós működést várnak el tőle. A közlekedési vállalatnál eddig nem is cáfolták, hogy a Paraméterkönyv II. nevű munkaanyag csökkenti a szolgáltatás színvonalát, ugyanakkor hangsúlyozzák: nem tudják biztosítani a jelenlegi szintet ekkora költségvetésből.

A VEKE sem cáfolja ezeket az érveket, és néhány hete kommunikációjuk már nem is a vállalat, hanem az annak működéséért felelős főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós ellen irányul. A szocialista politikus ugyanis többször kijelentette, hogy a közösségi közlekedés fejlesztésére nincs több pénz. Sőt, a tavaly egyszer már befejezett közútfejlesztési programot az ő kezdeményezésére az idén is folytatják, noha a főpolgármester eredetileg azt szerette volna, ha az útépítések helyett az idén már a BKV és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére fordították volna a költségvetés közlekedési részét.

A dolgozók sztrájkra készülnek

Földényi György, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnökhelyettese nyílt levéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Ebben leszögezi: a közösségi közlekedés mindenütt veszteséges, annak költségeit azonban az Európai Unióban rendszerint három forrásból rendezik: hozzájárul a tulajdonos, az állam és a régiók is – és természetesen az utasok is-, a menetdíjbevételek azonban csak a működés 40-60 százalékát fedezik.

Földényi szerint a jelenlegi ritkítás nem vezet eredményre, de nem volna szerencsés a “menedzsment évenkénti lecserélése” sem. Vélekedése szerint a BKV veszteségét az okozza, hogy a tulajdonos – és egyben megrendelő – fővárosi önkormányzat nem fizet az általa megrendelt szolgáltatásért.

A kerületek sem fizetnek

Budapesten eközben a jegyárak egyre jobban nőnek. A fővárosi önkormányzat veszteség nélküli működést vár el, az állam leginkább csak a négyes metró építését pénzeli, a BKV pedig egyre vehemensebben igyekszik megállapodni a kerületek és az agglomerációs településekkel a közös üzemeltetésről.

Ez azonban nem mindenhol jár sikerrel: a budavári önkormányzat például fizeti a 10-es busz bekanyarodását a Fény utcai piachoz (évi kétmillióért), és még további kilenc budapesti és vidéki önkormányzattal van ilyen megállapodás. A főváros 23 kerületéből és az agglomeráció másik 30 településén azonban úgy gondolják, hogy a BKV szolgáltatása nekik „jár”, és nem hajlandók megfizetni lakóik közlekedésének az árát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik