Valéry Giscard d’Estaing, az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnöke arra kérte a tanácskozó gyűlés tagjait, hogy “egy új korszak küszöbére érve együtt lépjenek át az új Európába”. Néhány perccel később felcsendültek Beethoven Örömódájának hangjai, és a küldöttek pezsgőspoharakkal a kezükben ünnepelték az EU vadonatúj alkotmánytervezetének megszületését. A volt francia államfő a záróülés után közölte, hogy a megállapodás tartalmát az unió theszaloniki értekezletén ismerteti az Európai Bizottsággal és a tagállamok vezetőivel.
Folytonosság a képviseletben
Az EU új alkotmányos szerződésének az Európa jövőjével foglalkozó konventben pénteken elfogadott tervezete nagyon fontos gazdasági, társadalmi és szociális értékeket is magában foglal – mondta Vastagh Pál, az Országgyűlés szocialista konvent küldötte. A konvent magyar tagjai a testület munkájának kezdete, tavaly március óta törekszenek közös álláspontok kialakítására, s az időközben bekövetkezett kormányváltás ellenére ebben folytonosság érvényesült. A magyar küldöttek pozíciói gyakorlatilag nem változtak a kormányváltás után sem, ugyanazoknak a nemzeti szempontoknak az érvényesítésén alapultak, amelyeket az ország számára fontosnak tartottak. Vastagh Pál példaként említette azt a törekvést, hogy a nemzeti kisebbségek jogai egyértelműbben jelenjenek meg az alapértékek vagy az alapvető célkitűzések között. Ezt ugyan nem sikerült maradéktalanul elérni, viszont a szerződéstervezet magában foglalja az alapvető jogok európai chartáját is, amely így vele együtt jogilag is kötelező érvényűvé válik.
Az átmenet úgyszólván észrevétlen volt. Egy nappal korábban az EU reformjainak előkészítésével megbízott testület még ugyanolyan élénken vitázott a legutóbbi módosító indítványokról, mintha munkája kellős közepén tartana. A legfontosabb kérdések némelyike nyitottnak tűnt, a tanácstermet enyhén harcias hangulat lengte be. De amikor a záró plenáris ülés végén Giscard a tőle megszokott arisztokratikus eleganciával kinyilvánította a konszenzus megszületését, mindez pillanatok alatt múlttá vált.
Az unió fennállása óta először történik meg, hogy egy új alapszerződést – “alkotmányról” már nem is beszélve – nem kormányközi konferencián, hanem konvent típusú testületben készítenek elő. A kettő közötti különbséget nehéz lenne eltúlozni. A kormányközi konferencia úgyszólván a részt vevő tagállamok magánügye. Miniszterek, diplomaták, jogászok zárt fóruma, amely gondosan megkíméli a nyilvánosságot vitáinak kényesebb részleteitől. Egy konventként működő testület ezzel szemben részben (európai és nemzeti) parlamenti képviselőkből áll, tanácskozásai nyilvánosak, dokumentumai gyakorlatilag azonnal hozzáférhetők, szinte egész tevékenysége átlátható.
Más kérdés, hogy az alkotmánytervezetet kidolgozó konvent csak előkészítő és javaslattevő szerepet kaphatott, a végső döntéseket most is kormányközi konferencia fogja meghozni. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen alapanyagra támaszkodva, s a konvent számára ezen a ponton vált kulcsfontosságúvá a konszenzus fogalma.
Kevesebb vétó
Bármilyen is az eredmény – az alkotmányos szerződés tervezete -, mostantól a tagállamok kezében van, és a konvent biztonságos, egyensúlykereső közegéből kikerülve már csak saját értékeire támaszkodva védheti meg magát az egészen más szempontok szerint zajló kormányközi konferencián. Sokan tartanak attól, hogy ez nehezebb lesz, mint amilyen a megszületése volt.
Pedig a dokumentum bizonyos értékei nyilvánvalóak, és összhangban állnak azokkal a törekvésekkel, amelyeket maguk az állam- és kormányfők hirdettek meg 2001 decemberében, a konvent összehívásáról döntő laekeni csúcson. Ezek közös nevezője az unió működésének demokratikusabbá, egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. A demokratikusabb működés célját szolgálják a tervezetnek azok a rendelkezései, amelyek kiszélesítenék az Európai Parlament jogköreit, és első ízben juttatnának szerepet a nemzeti parlamenteknek az uniós jogszabályok megalkotásában.
A tagországok és leendő tagállamok kormányzatát és parlamentjeit, valamint a vezető uniós intézményeket és szerveket képviselő, 105 tagú konvent tavaly februárban kezdte munkáját, amelynek nyomán a létrejövő alkotmánytervezet a 25 vagy még több tagú EU-ra méretezett, jól működő intézményekhez vezető reformokat tartalmaz. A reformok egyebek között állandó uniós elnök és egy közös külügyminiszter posztjának felállítását irányozzák elő, illetve 2009-től 15 tagúra szűkítik a jelenleg 20 tagú “uniós kormányt”, az Európai Bizottságot. Egyszerűsíti a tervezet a 20-25 országos szavazás rendszerét is, és szűkíti a tagországok vétólehetőségeit.
Az alkotmány elfogadásával sokat egyszerűsödnének az unió működésének jogi keretei, amelyeket jelenleg az alapító és az azokat felülíró-kiegészítő szerződések már szinte áttekinthetetlenül bonyolult rendszere alkot. Az átláthatóság jegyében pedig be vezetnék azt a – részben már most is alkalmazott – gyakorlatot, amely szerint a miniszteri tanács üléseinek adott esetekben nyilvánosaknak kell lenniük.
Szájer a konszenzusról
Az EU új alkotmányos szerződésének tervezetéről létrejött konszenzus mindenképpen siker abban az értelemben, hogy lehetővé teszi annak a lemaradásnak a behozatalát, amelyet a maastrichti és az amszterdami szerződés hagyott az intézményi megújulás terén – állapította meg pénteken Szájer József, az Országgyűlés egyik konventküldötte.
A hét végén tartandó szaloniki EU-csúcson Giscard azt fogja ajánlani a tagországoknak, hogy igyekezzenek minél közelebb maradni az alkotmánytervezet szövegéhez, ha nem akarják megnehezíteni a saját dolgukat a kormányközi konferencián. Ennek októberre tervezett megnyitásáig az állam- és kormányfőknek még lesz idejük gondolkodni azon, melyek azok a tétek, amelyek kedvéért érdemes visszagombolyítani az Örömóda hangjai mellett született konszenzust.
Az Európai Unió jövőjével foglalkozó konvent javasolja, hogy jövőre minden uniós tagországban rendezzenek népszavazást az új alkotmány szövegéről. A referendumot pontosan egy év múlva, az akkor esedékes európai parlamenti választásokkal egy napon tartanák.
