Holló leszögezte, töretlen az az álláspont, hogy a testület nem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alkotmányt, és a belső ellentmondások feloldására sincs lehetősége.
Az AB korábbi eseti döntéseiből azonban az következik – és az alaptörvény negyedik módosítása már rögzíti is ezt -, hogy a testület hatásköre kiterjed az alkotmányozás eljárásrendjére, azaz a testület megállapíthatja egy módosítás közjogi érvénytelenségét.
Az a rendelkezés, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény legfőbb őre, fontos alkotmányos felelősséget ró a testületre – hangsúlyozta Holló András, aki úgy véli, az később derülhet ki, hogy ez a szerep konkrétan miben nyilvánulhat meg.
A szakember szerint nem zárja ki semmi azt a lehetőséget, hogy az AB megállapítsa az alaptörvény egyes rendelkezései közötti ellentmondásokat.
Felhívta a figyelmet, hogy a halálbüntetés alkotmányellenessé nyilvánítása során arra is volt példa, hogy az AB “választott” az ellentmondó rendelkezések között.
Holló András azt mondta, komoly szakmai problémákat vet föl, ha a jogalkotó a törvényi szinten korábban alkotmánysértőnek nyilvánított rendelkezéseket az alaptörvénybe emel. A végrehajtást szabályozó jogszabályok elemzése során az AB-nek később ugyanis állást kell foglalnia az egymásnak ellentmondó normákkal kapcsolatban, ahogy ezt az alaptörvény negyedik módosítását érintő ombudsmani beadványt elbíráló határozatában az AB rögzítette is.
Holló András 2003-tól 2005 őszéig volt az AB elnöke, akkor mandátuma lejárt, de a parlament újraválasztotta alkotmánybírónak, és idén április 2-án, 70. életévének betöltése miatt távozott a testületből.
