Kutatók szerint az évtized legerősebb naptevékenysége zajlik az idei évben, melynek hatására akár rekord mennyiségű sarki jég is megolvadhat. Egyes szakértők szerint a március 14-én beköszöntő zord hóvihar is intő jele lehet annak, hogy kissé megingott a kiegyensúlyozott légkör, mások az Oroszországban becsapódott meteornak is jelentőséget tulajdonítanak, miszerint a nagy sebességgel érkező test megkavarta a légkör bizonyos rétegeit.
A szeszélyes időjárás egyik jellemzőjét magunk is megfigyelhettük: a hosszan tartó, akár több hetes aszály után nagy mennyiségben és rövid idő alatt zúdul le csapadék, s ennek eloszlása is nagyon egyenetlen.
(fotó: Kummer János)
Bizonyára emlékszünk a tavalyi forró nyárra, mikor nem egyszer napokig 35 fok felett volt a nappali hőmérséklet, várhatóan az idén is lesznek ilyen hetek. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a klasszikus értelemben vett tavaszi időszak egyre rövidebb, mi több, 2013-ban teljesen eltűnt az átmeneti évszak. A fagyos, zord napokból rövid idő alatt kora nyárias hőmérsékletbe csöppentünk áprilisban, mely az emberek egy részét alaposan megviselte, sőt több közlekedési balesetet is okoztunk, mint általában.
(police.hu)
A nemzetközi kutatóintézetek elemzéseit böngészve megállapítottuk, hogy a legtöbb tudós 2013 nyarára is forróságot és aszályt jósol, mely erősebb lehet a tavalyinál.
Mint már fentebb említettük, rengeteg befolyásoló tényezőt megneveznek a források, ám a legtöbben az El Nino-jelenségre fogják az időjárás szélsőségeit. Ez általában 5-8 évente következik be, mikor a Csendes-Óceán felszínének hőmérséklete megnő, így megváltozik a tengeráramlatok rendszere, s ez a ciklonok, anticiklonok kialakulásában okoz eltéréseket. Mindezt természetesen fokozzák az intenzív napkitörések is.
(fotó: MTI)
A meteorológus szerint nem jósolható meg a nyári időjárás
Hivatalosan 5-6 nappal előre lehet megbízható előrejelzést készíteni a meteorológiában, hetekkel vagy hónapokkal előre képtelenség megjósolni az időjárást. Hosszú távú következtetéseket általában az elmúlt évek méréseiből (csapadékmennyiség, hőmérséklet) lehet levonni, de ezek is periodikusan változó tendenciák. Az azonban tény, hogy a légkörben zajló jelenségek a naptevékenységtől és az óceánok állapotától is függenek. Hangsúlyozni kell viszont azt, hogy az éves előrejelzések nem megbízható és tudományos méréseken alapulnak – mondta el a Győr24-nek Módos Attila, meteorológus.
