Mintegy 2-3 hetes késésben vannak a tavaszi munkák a földeken a kedvezőtlen időjárás miatt, ám a Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint a késedelem behozható, ha rövid időn belül kedvezőbbre fordul az időjárás.
A napsütés és az enyhe szél is segítené a talaj száradását. A szövetség adatai szerint mintegy 30 ezer hektáron van most az őszi vetésű gabona víz alatt. A növények általában 5-10 napos vízborítást még elviselnek nagyobb károsodás nélkül.
A szaktárca szerint a belvíz okozta károkat előzetesen nem lehet megbecsülni, hiszen a termelők csak a napokban kezdték el bejelenteni azokat. A károk mértékének meghatározásánál további lényeges szempont, hogy a mezőgazdasági területen belül mekkora az őszi vetések területe, illetve meghatározó a vetések vízborítottságának időtartama.
A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy minden lehető eszközzel segítsék a belvíz mihamarabbi elvezetését. A rendbe tett csatornák, és vízelvezető árkok nagyban hozzájárulhatnak ugyanis a felesleges csapadékvíz elvezetéséhez, a talaj előkészítési munkák mielőbbi megkezdéséhez, a károk által érintett gazdaságok helyzetének javításához – tájékoztatta a Győr24-et Farkas Annamária, a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtószóvivője.
A belvízkár definíció alapján a növénykultúrában belvíz miatt bekövetkezett, legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenést okozó kár tekinthető belvízkárnak. A belvízkár szempontjából a káresemény időpontjának azt kell tekinteni, amikor a növénykultúrán a káreseményt első alkalommal észlelték, tehát a termelő akkor tudja bejelenteni a káreseményt, amikor az először észlelhető a növényen.
A benyújtott kérelmek alapján a termelő akkor válik jogosulttá a kárenyhítő juttatásra, amennyiben a káresemény következtében üzemi szinten 30 százalékot meghaladó hozamérték csökkenése állapítható meg, erre pedig csak a gazdasági év végén, a betakarítás után van lehetőség.
A kárenyhítő juttatás 2014 elején felhasználható forrásösszege a mezőgazdasági termelők által befizetett – idén már a nagyvállalatok befizetéseit is tartalmazó – kárenyhítési hozzájárulásból, az azzal legalább megegyező mértékű költségvetési támogatásból és az alapban a korábbi években felhalmozott összegből tevődik össze. Az alapban a jövő év elején ezért várhatóan közel 9 milliárd forint kárenyhítési forrás áll majd rendelkezésre.