A magánpénztáraknak értesíteniük kell tagjaikat arról, hogy összesen mennyi pénz van az egyéni számlájukon, és hogy ebből mekkora járadékra számíthatnak majd, ha nyugdíjba vonulnak. Az értesítés akkor kötelező, ha az egyén legalább 15 éve pénztári tag, és ugyanennyi időn belül eléri a nyugdíjkorhatárt.
Egy ilyen ING-s értesítőben olvastuk, hogy a magán-nyugdíjpénztári életjáradék összegének pontos kiszámítására és magára a járadékszolgáltatásra sincs meg a jogszabályi háttér. S pont ezért nincs is lehetőség életjáradék folyósítására.
Ami elég nagy gond lehet azoknak, akik mostanában kerültek(nek) nyugdíjba. (Itt rögtön leszögezzük: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál szerencsére nincs ilyen probléma.)
25 százalékkal kevesebb nyugdíj?
Mit jelent az, hogy nincs lehetőség életjáradék folyósítására? Azt, hogy aki legalább 15 éve volt magánpénztári tag, az jelenleg mintegy 25 százalékkal kevesebb nyugdíjat kaphat, mint amennyire számított. Mert csak az állami nyugdíját kapja meg. Helyesebben (mivel magánpénztári tag volt) annak mintegy 75 százalékát. A többi 25 százalékot kellene hogy kipótolja a magánpénztári járadék. Aminek a folyósítására az ING szerint nincs meg a törvényi háttér.
Vagyis ezt a nyugdíjrészt ma nem lehet kiadni, hiába pihen ott a számlán az összeg. Így aztán cirka 25 százalékkal kevesebbet kaphat a friss nyugdíjas, mint amennyi járna neki.
A 15 év (180 hónap) egyébként azért érdekes, mert aki ennél kevesebb ideig volt magánpénztári tag, annak egy összegben is kiadható a megtakarítása. Aki viszont elsők között lépett be (és nem lépett vissza az állami rendszerbe), vagyis több mint 15 éve (volt) tag, annak a törvény már nem biztosít egyösszegű kifizetést.
A várható (ezek szerint nem várható) járadék összegéről szóló levélben azt is jelezte az ING magánnyugdíjpénztár, hogy a tisztázatlan jogszabályi háttér miatt több alkalommal keresték a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM). Nem tették hozzá, hogy hiába. Mi is megkerestük a minisztériumot.
NGM kontra ING
A hivatkozott járadék-tájékoztatással kapcsolatban az NGM-nél megjegyezték: a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló jogszabály álláspontjuk szerint tartalmazza a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges feltételeket, előírásokat.
A minisztérium szerint ugyanis a magánnyugdíjpénztárak biztosító intézettől vásárolhatnak járadékszolgáltatást az arra jogosult tagok részére, illetve adhatnak járadék-előleget is nekik. Hozzátették: az NGM erről tájékoztatta a pénztárat.
Az ING viszont azt írta, a törvény szerint járadékfizetést akkor teljesíthet a magánnyugdíjpénztár, ha járadékszolgáltató pénztárrá alakul át. Ennek törvényi feltétele az, hogy a pénztár 100 millió forint tevékenységi tartalékkal rendelkezzen. Mivel azonban a magánnyugdíjpénztárak több éve bevétel nélkül működnek, egyik pénztárnak sincs (és ha a jelenlegi szabályozási környezet nem változik, nem is lesz) anyagi lehetősége tartalékképzésre – magyarázták, mi a gondjuk.
Másik lehetőség az, amit a minisztérium is említett, hogy a magánnyugdíjpénztár biztosítóintézettől vásárol járadékszolgáltatást. Azonban előírás, hogy a járadékszolgáltatás a társadalombiztosítási nyugdíjjal azonos mértékben kell hogy növekedjen. Ilyen járadéktermék azonban jelenleg egy biztosítónál sem kapható – jelentette ki az ING. Ezért állítják, hogy sem az egyik, sem a másik úton nem tudnak nyugdíjjáradékot szolgáltatni.
Csiki-csuki
Piaci szereplőktől azt is megtudtuk, hogy bár a járadékok számításának módjára nincs pontos módszertani tájékoztató, ám az NGM által is emlegetett úgynevezett aktuáriusokat segítő más iránymutatás rendelkezésre áll. Maga a járadék tehát többé-kevésbé megállapítható.
A pénztári járadékszolgáltatáshoz előírt jogszabályi feltételnek viszont mások szerint is igen nehéz lenne megfelelni. Forrásaink szerint az a gond, hogy a jogszabályok a teljes aktív népességet magában foglaló pénztári tagságra épültek. S nem vették figyelembe, hogy közben 2011-ben és 2012-ben a tagság a korábbi töredékére, mindössze 63 ezer főre olvadt.
A megvásárolható járadékszolgáltatásra is kitértek, megerősítve, más sem tud ma olyan biztosítótársaságról, akitől megvásárolhatnák a szükséges ellátást. A kapcsolatot egyébként a magánpénztárak már felvették a biztosítókkal, de ennél tovább még nem jutottak.
Mi lesz a nyugdíjjal?
Azt is megtudtuk, egyelőre nem sok embert érinthet a magánnyugdíj-járadék hiánya azok közül, akik 2013 január elseje után mentek nyugdíjba. S hogy a helyzet kezelésére a pénztárak már vizsgálják a járadékelőleg folyósításának lehetőségét.
Az ING-től megtudtuk: náluk 11-en mentek tavaly január óta nyugdíjba úgy, hogy egy összegben vehették fel a megtakarításukat. S ugyanennyien lettek volna jogosultak járadékra is. De fentiek miatt nem lettek.
Hogy velük, és a többiekkel mi lesz, arra a pénztártól cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Később küldték a következő sorokat: “A jelenlegi szabályozás szerint sajnos nem tudtunk járadékot szolgáltatni ezeknek az ügyfeleknek. Mást nem tehettünk, mint hogy minden információt megosztottunk velük arról, miért nem juthatnak hozzá a megtakarításukhoz, hová fordulhatnak még és türelmüket kértük.”
Egy pénztártag átlagvagyona náluk egyébként 3,1 millió forint, de ettől jelentős eltérések lehetnek.
Mennyi nyugdíjat kaphat(ná)nak a magánpénztári tagok?
A magánnyugdíjpénztárba belépéskor a tagok az állami nyugdíjuk egynegyed részéről mondtak le, ezt a részt kell „kipótolnia” a magánpénztári járadékszolgáltatásnak. Viszont a 2010 szeptember 30-át követő időszakra már teljes állami nyugdíj illeti meg őket is.
A 2010. szeptember 30-át megelőző szolgálati időben eltöltött évekre azonban érvényben maradt az a szabály, hogy az állami nyugdíjat a 0,75-ös szorzószámmal korrigálva számítják ki. Így tehát minél több idő telik el 2010 októberétől a nyugdíjba vonulásig, a tb-nyugdíj annál nagyobb (75 százalékánál nagyobb) arányát kapják majd meg a magán-nyugdíjpénztári tagok.
Akik viszont mostanában mentek nyugdíjba, és járadékot nem kaphattak, azoknak bizonyára nagyon hiányzik az a bizonyos negyedrésznyi magánnyugdíj. És úgy tűnik, a törvénygyártóknak nem sürgős, hogy ehhez a pénzhez hozzájussanak az érintettek. Tegyük hozzá: a renitensek. Akik kitartottak a magánpénztáruknál. A törvényhozók ugyanis sem az egyösszegű folyósítás időhatárát nem tolták ki, sem a nagy összegű tartalékra vonatkozó előírást nem szállították le. Pedig mindkettő megoldás lehetne.
NGM: úgyis végelszámolják, lépjenek vissza az ING-esek
Az NGM válaszában felvetette: az ING magánpénztár tagjai számára reális alternatíva lehet, hogy visszalépjenek a társadalombiztosítási rendszerbe. A minisztérium ugyanis még úgy tudta (sajtóhírekre hivatkozva), hogy az ING Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár jelezte végelszámolási szándékát. Ezért gondolták logikus lépésnek, hogy azok a (még nem nyugdíjas) tagok, akik a végelszámolási eljáráskor nem lépnek át más nyugdíjpénztárba, lépjenek vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mert így 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak. Fura megjegyzés.
Az ING-nél rákérdeztünk, igaz-e ez a hír. Azt írták, nem. Az önkéntes nyugdíjpénztár és az ING magánnyugdíjpénztár sem jelentett be végelszámolási szándékot. Viszont a magánnyugdíjpénztár, mint keddi közgyűlésén kiderült, beolvadhat a Horizont nyugdíjpénztárba. De emiatt nincs semmi teendőjük a tagoknak. Vagyis a minisztérium által felvázolt forgatókönyv nem alternatíva.
Elvileg jó befektetés lehetne
A magánnyugdíj-pénztári tagság már nem kötelező, önkéntes alapon azonban be lehet még lépni. A rendszer tehát nyitott, az itthon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban álló 30 éves kor alatti, vagy Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt első ízben létesítő illetve az országban nyugdíj-biztosítási jogviszonyban álló harmadik államállampolgára, illetőleg hontalan személyek számára.
Piaci információink szerint azonban belépésre 2010 után nemigen került sor. Pedig az mnypt jó befektetés lehetne, hiszen a hozama évről évre kiemelkedő. Viszont maguk a piaci szereplők is inkább az önkéntes pénztárat ajánlják a fiataloknak, amikor arról próbálják meggyőzni őket, hogy mihamarabb el kell kezdeni az előtakarékosságot.
Az ING is megjegyezte: a jelenlegi törvényi szabályozás alapján csak azoknak érdemes megfontolni a belépést a magánnyugdíjpénztárba, akiknek kevesebb mint 15 évük van hátra a nyugdíjig. (Mert ha több van, akkor ugye kérdéses a járadék.) Vagyis pont a fiataloknak nem. Szerintük azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabályozás bármilyen irányba változhat.
