Nagyvilág

Eggyel kevesebb magyar EP-képviselő lesz

Europai-Parlament(430x286)(1).jpg (európai parlament)
Europai-Parlament(430x286)(1).jpg (európai parlament)

Az EP döntött a képviselői helyeknek a 2014-es választások utáni országonkénti megoszlásáról.

12 uniós tagállam – köztük Magyarország – mond le egy-egy képviselői helyről az Európai Parlament (EP) által szerdán Strasbourgban elfogadott előterjesztés szerint. Ez azért szükséges, hogy betartható legyen a Lisszaboni Szerződésben meghatározott összlétszám (751 fő), és legyen helyük a júliusban érkező horvát EP-képviselőknek. A tagállamok kormányai között erről már korábban létrejött a megállapodás, amit a mostani EP-jóváhagyás után még a június végén tartandó EU-csúcson hivatalosan is megerősítenek.

Az alku értelmében Magyarország EP-képviselőinek száma 22-ről 21-re csökken. Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia veszít el egy-egy képviselői helyet. Németország három mandátumról mond le. Horvátország július elsejétől 12 EP-képviselővel kezdi az EU-tagságot, de ez a szám már jövőre 11-re csökken.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő közleményében Magyarország szempontjából jó kompromisszumnak minősítette a megoldást, amely szerint lényegében 11 közepes méretű tagállam – köztük Magyarország – egy-egy mandátumot ad át a most belépő Horvátországnak. „A nagyobb tagállamok részéről azonban folyamatos a nyomás, hogy a 2019-es ciklustól kezdve új, a népességi adatokon alapuló egzakt számítási módszer alapján történjen a mandátumok elosztása. Mivel az elmúlt időszakban is napvilágot láttak olyan javaslatok, amelyek értelmében hazánk négy-öt mandátumtól is eleshetett volna, nem tudni pontosan, egy ilyen metódus hogyan érinti majd a Magyarországhoz hasonló méretű, demográfiai és migrációs gondokkal is küszködő országokat” – figyelmeztetett Schöpflin.

A képviselő ezzel kapcsolatban rámutatott: a kis és közepes méretű tagállamok együttműködésének eredményeként az is bekerült az EP által most elfogadott szövegbe, hogy bármilyen felülvizsgálatnak össze kell kapcsolódnia a teljes uniós intézményrendszer egyensúlyának megőrzésével. Az EP a nap folyamán arról is döntött, hogy jövőre április 14. és 17. között tartják az utolsó strasbourgi plenáris ülésszakot a jelenlegi összetételben. Az EP-választásokat minden tagállamban május 22. és 25. között rendezik meg – egyes országokban ugyanis hagyományosan nem a hét végén választanak -, majd az új összetételű EP július elsején tartja első ülését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik