2013-ban 232 millió ember, a világ népességének 3,2 százaléka, élt hazája határain kívül. 2000-ben ez a szám 175 millió, 1990-ben pedig 154 millió volt. “A migráció bővíti az egyének számára elérhető lehetőségeket, és döntő fontosságú eszköz a forrásokhoz való hozzájutásban és a szegénység csökkentésében” – jelentette ki Vu Hong-po, az ENSZ-főtitkár gazdasági és szociális ügyekért felelős helyettese.
A nemzetközi migránsok csaknem kétharmada Európában és Ázsiában él: Európában 72 millió, Ázsiában pedig 71 millió bevándorlót tartanak nyilván az ENSZ-jelentés szerint. Újabb becslések 136 millióra teszik az északi fejlett országokba bevándoroltak számát, szemben a fejlődő déli országokban új hazára lelt 96 millió emberrel. 1990 és 2013 között az északi országok több bevándorlót fogadtak be, mint a déliek. 2000 óta azonban nagyobb volt a növekedés délen, mint északon.
Fotó: AFP / Bulent Kilic
A nemzetközi migrációban nagymértékű koncentráció figyelhető meg, a bevándorlók mintegy fele idén a világ 10 országában élt. Az Egyesült Államok ad otthont a legtöbb bevándorlónak, 45,8 millió embernek. 1990 és 2013 között csaknem 23 millióan találtak új hazára az Egyesült Államokban, ami évente egymillió új bevándorlónak felel meg.
A második helyen Oroszország áll 11 millió bevándorlóval. A további sorrend: Németország (9,8 millió), Szaúd-Arábia (9,1 millió), az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság (7,8 millió), Franciaország (7,4 millió), Kanada (7,3 millió), valamint Ausztrália és Spanyolország (6,5 millió).
2000 és 2013 között Ázsiában volt megfigyelhető a legnagyobb növekedés: ott 20 millió új bevándorlót regisztráltak. Ennek fő oka a kőolajtermelő nyugat- és délkelet-ázsiai országok külföldi munkaerő iránti kereslete. Olyan gyorsan növekvő gazdaságú országokról van szó, mint Malajzia, Szingapúr és Thaiföld – mutatott rá John Wilmoth, a UNPD igazgatója.
A bevándorlók csaknem 75 százaléka munkaképes életkorú, 20 és 64 év közötti, és 48 százalékuk nő.
