Nagyvilág

Spanyolajkúak mentik meg Obamát?

Szép Michelle is bevetette magát. Vamos!

Barack Obama egy “hola, buenos días”-on kívül nem sokat tud spanyolul, ám a választási hadjárat célegyenesében még spanyol nyelvű tv-spotot is készíttetett. Az elnök kiejtése hagy némi kívánnivalót maga után, s a filmecske alig harmincegy másodpercig tart. Ám önmagában a spot elkészülte is mutatja, mekkora jelentőséget tulajdonít Obama a spanyol ajkú választóknak. Számos megfigyelő úgy véli, hogy a sok tízmilliónyi “latinos” képezheti a mérleg nyelvét november hatodikán.

Ennek Obama is tudatában van. “Ha megbízatást nyerek egy második elnöki mandátumra, annak egyik jelentős oka az lesz, hogy a republikánusok és elnökjelöltjük igencsak elhanyagolták a latino közösséget” – fogalmazott egy iowai újságnak adott nyilatkozatában.

Michelle is

Michelle, Obama felesége is beszállt a spanyol ajkú választópolgárok meggyőzésébe. Egy kisfilmben például azt magyarázza a kubai származású, népszerű műsorvezetőnek, Cristina Saraleguinak, miért fontos, hogy a spanyolajkúak elmenjenek szavazni kedden.

A first lady angolul válaszolt az újságíró kérdéseire, ám szavait spanyol felirat “tolmácsolta” az angolul gyengén beszélő nézőknek.

A latin-amerikai gyökerekkel rendelkező népcsoport 50,4 millió lelket számlál, vagyis az Egyesült Államok népességének 16,3 százalékát teszi ki. A népszámlálási hatóság adatai szerint ők adják a legnépesebb kisebbséget – és az ő lélekszámuk gyarapodik a leggyorsabb ütemben. Előrejelzések szerint negyven év múlva százmillió “latino” fog élni az USÁ-ban.

Dupla, nem semmi

A The New York Times értesülése szerint a Demokrata Párt csaknem kilencmillió dollárt fordított a spanyolul beszélő lakosság megnyerésére, kétszer annyit, mint a republikánusok. Felmérések azt mutatják, hogy ebben a körben Obama 3:1 arányban vezet kihívója, Mitt Romeny előtt.

A spanyol ajkú tisztségviselők szövetségének (NALEO) előrejelzése szerint e népcsoport tagjai közül mintegy 12 millióan fognak elmenni szavazni, vagyis 26 százalékkal többen, mint négy évvel ezelőtt. Ez abszolút rekord volna, mégis annyit jelentene, hogy a 23,7 millió bejegyzett “latino” választó közül nagyjából csak minden második járulna az urnákhoz. (A teljes választójogú lakosságon belül a tizenkétmillió mindössze tizenegy százalékot tesz ki.)

Döntőnek bizonyulhat, hogy a spanyol ajkú szavazók nagy része az úgynevezett billegő vagy ingaállamokban él, vagyis azokban, amelyeknek szavazatai végső soron eldöntik az elnökválasztás kimenetelét. Ezen államok közé tartozik Florida, Colorado és Nevada is. E három államban négy évvel ezelőtt egyértelműen Obama nyert a szavazatok 57, 61 illetve 76 százalékával.

Különösen érdekes a helyzet Floridában. A “sunshine state” spanyol ajkú lakosságán belül korábban a kubai emigránsok játszották a főszerepet, ők pedig hagyományosan inkább a republikánusokhoz húznak. Az utóbbi években azonban megnőtt a Puerto Ricó-iak száma, akik viszont zömmel a Demokrata Pártot favorizálják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik