A legutóbbi EU-bővítéssel párhuzamosan indított, úgynevezett szomszédságpolitikába az uniónak 16 országgal tartott kapcsolata tartozik, ezek: Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, valamint Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Tunézia, külön a palesztin hatóság, illetve megfigyelő jelleggel Fehéroroszország, Szíria és Líbia.
Nem tartoznak ebbe a kategóriába az unió jelenlegi bővítési folyamatába bevont országok (köztük a jugoszláv utódállamok és Törökország), illetve Oroszország, amelyet az EU megkülönböztetett partnerként kezel.
Differenciált kapcsolatok
Barroso a tanácskozáson hangoztatta, hogy az uniós szomszédságpolitika lelke a differenciálás, azaz az érintett országok egyenként, külön-külön történő kezelése – valamennyi partnerrel külön akciótervet is kidolgoztak vagy terveznek kidolgozni. Minél szorosabb kapcsolatot kívánnak ápolni az EU-val az egyes országok, és minél komolyabb elkötelezettséget mutatnak az uniós értékekhez közelítő reformok terén, annál nagyobb – anyagi vagy más természetű – uniós támogatásra számíthatnak, illetve a kétoldalú viszony annál gyorsabb szélesítésére – adta értésre a bizottsági elnök.
A brüsszeli konferencia célja az volt, hogy az uniós országok és a szomszédok kicseréljék elképzeléseiket a kapcsolatok szélesítésére, a szomszédságpolitika fejlesztésére. Az EU már korábban jelezte, hogy ezt a területet kiemeltként kezeli: az idén kezdődött hétéves költségvetési időszakban jelentősen megemelte az e célra jutó keretet, amely így eléri a 12 milliárd eurót.
Közös kihívások
Az uniós illetékesek – Barroso mellett például Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos és a soros EU-elnökséget képviselő Luís Amado portugál külügyminiszter – rámutattak, hogy az EU és a szomszédok előtt számos közös kihívás áll az energiapolitikától a klímaváltozáson és a terrorveszélyen át a globalizációig, és ezek megoldásán közösen kell munkálkodni. Ferrero-Waldner jelezte, hogy Brüsszel egyik célja szabadkereskedelmi megállapodások kötése a térség országaival, mert így valamennyi érintett előnyére ki lehet terjeszteni a máris mintegy 500 millió uniós piacot. Dolgoznak a munkaerő és a turisták szabadabb mozgásának segítésén is.
Az Európai Bizottság a konferenciához kapcsolódóan közvélemény-kutatást hozott nyilvánosságra, amelyből kiderül, hogy az uniós lakosság többsége fontosnak tartja az együttműködést a mediterrán térséggel és az uniótól keletre fekvő területekkel a környezetvédelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a bevándorlás, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés területén.
