A Globus című zágrábi hetilap pénteki számának értesülése szerint létrejött már az OMV vezetői és a horvát fél között a megállapodás az INA egy részvénnyel több mint 25 százalékának megvételéről. Az osztrákok nem kínáltak 320 millió eurónál magasabb vételárat, jóllehet horvát kormánykörökből hónapokkal ezelőtt kiszivárgott hírek 362 millió eurós OMV-ajánlatról szóltak – olvasható a Globusban.
A Molnak felrónák a kereszttulajdonlás tervét?
Hol tetszik, hol nem tetszik
A kereszttulajdonlás lehetőségét, mely szerint nem csak a Mol Rt. szerezne részesedést az INA-ban, hanem az INA is a Mol-ban, még az idén tavasszal vetette fel Zágrábban Kovács László külügyminiszter. Akkor a horvát miniszterelnöknek tetszett az ötlet, de zágrábi lapértesülések szerint a horvát kormány már egyáltalán nem hajlik a részvénycserére, mert a vártnál csekélyebb jövedelme van a magánosításból. A költségvetési lyukak meg a Nemzetközi Valutaalap követelései miatt a kormányt most már kizárólag a készpénz érdekli.
Tavaly ősszel hajba kaptak a miniszterek
A horvát kőolajipar zászlóshajójának évek óta húzódó privatizációja kapcsán nem a mostani az első „lapértesülés”. Tavaly ősszel a legnagyobb példányszámú Vecernji List a magyar Molt kiáltotta ki esélyesnek, a Jutarnji List az orosz Rosznyeftyre voksolt, míg a szintén zágrábi kiadású, ám német nyelvű Abendblatt az OMV-ben látta a győztes társaságot. Mindeközben egy esetleges szlovén-izraeli ajánlat lehetőségének megszellőztetése csak olaj volt a tűzre.
Olyannyira, hogy a horvát lapok címoldalon közölték a zágrábi miniszterek nyilvános veszekedését az INA privatizációjáról. De a hagyományosan koalíciós feszültségektől terhelt horvát kormány miniszterei között is szokatlanul heves, ráadásul a sajtó nyilvánossága előtt zajló szópárbaj sem hozta meg a döntést a nemzeti kőolajipari társaság kisebbségi
részvénycsomagjának eladásáról. Ehelyett a három versenyben maradt pályázótól újabb ajánlatot kértek, s ez inkább a tanácstalanságot, az időnyerésre törekvést tükrözte, semmint az átgondolt üzleti taktikát.
Hétfőre várják a végső ajánlatokat
Ausztria a legnagyobb befektető
A Horvátországban tavaly befektetett külföldi tőke 44,13 százaléka Ausztriából érkezett, 19,92 százaléka Olaszországból, 12,91 százaléka Luxemburgból, 9,56 százaléka az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankból, 6,09 százaléka Franciaországból, 5,07 százaléka Németországból, 4,12 százaléka Hollandiából. Tíz éves viszonylatban – 1993-tól 2002-ig – is Ausztria volt a legnagyobb tőkebefektető Horvátországban, a befektetett összeg 28,59 százalékát adta, míg Németország 22,75 százalékát, az Egyesült Államok pedig 14,69 százalékát.
Az újabb ajánlatkérés nyomán a magyar Mol Rt., az osztrák OMV és az orosz Rosznyefty adott árajánlatot még januárban a legnagyobb horvát állami cég 25 százalékára, majd azóta is több tárgyalási fordulóra került sor. Az INA eladásának végső határidejét az eredetileg tervezett áprilisról előbb júniusra tették át, majd júliusra és vannak olyan vélemények, miszerint a döntés csak az év végi választások után születik meg. A privatizáció lebonyolításában részt vevő egyik horvát illetékes azonban úgy vélte, hogy a határidő lejárta után néhány nappal a kormány meghozza döntését arról, hogy ki veheti meg a kőolaj- és földgázipari cég egynegyedét.
Mi lesz a többi részvénnyel?
Elemzők szerint a három vevőjelölt egyike sem akar magas vételárat fizetni. Egyelőre nem tudni, hogy a mostani vásárlónak lesz-e elsőbbségi joga a többi részvény megvételére. A hírek szerint a horvát állam az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig megtartaná az INA részvények 25 százalékát.