Nagyon sok cégnél azt sem tudják, mit kell tenniük, avagy hol kell utánanézniük, hová kell fordulniuk, ha megváltozott munkaképességűeket szeretnének foglalkoztatni – derült ki a DGS Global tanácsadó cég egyik friss felméréséből.
Nagyjából fele-fele arányban foglalkoztatnak a megkérdezett munkáltatók ilyen embereket. Ez az arány várhatóan növekedni fog, hiszen a válaszolók egynegyede szerint munkáltatójuk tervez ilyen kollégákat foglalkoztatni. E munkáltatók között többségében teljes mértékben hazai tulajdonú cégek találhatók meg, illetőleg a kisebb, 50 és 500 fős közötti cégméretűek.
A különböző szolgáltatók (HR, oktatás) tervezik a jövőben a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását. Kiderült: a legkisebb cégek azok, amelyek nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, és nem is tervezik. Közöttük néhány egyházi tulajdonban álló munkáltató is megtalálható.
A cégek kultúrájában többnyire hiányzik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására irányuló igény és nem is tudják, hogyan kezeljék a szervezeten belül ezeket a munkavállalókat. A felmérésből kiderült: egy-egy olyan cég van csak, ahol már 5-10 éves múlttal rendelkezik megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.
Kevés a megváltozott munkaképességű vezető
Legtöbben adminisztratív munkakörökben dolgoztatják a rehabilitált kollégáikat, hiszen e környezetben vannak a legkevésbé kitéve fizikai igénybevételnek, környezeti ártalomnak, időjárási különbségeknek, és ezek a leginkább beilleszthetőnek gondolt munkakörök. Igen sokan viszont fizikai munkakörökben foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, ami a fentiek alapján elég meglepő. Valószínűleg könnyű, betanított munkákról van esetükben szó, hiszen általános probléma az alulképzettség, ezért ide illeszthetők be a legkönnyebben ezek az emberek.
Ügyfélszolgálatokon, call centerekben a várakozásokkal ellentétben viszonylag kevés rehabilitált munkavállaló dolgozik, holott a „köztudat” ezekben a munkakörökben – no meg a telefonközpontokban – képzeli el leginkább a megváltozott munkaképességűeket.
Nagyon alacsony a vezetői szinteken dolgozó megváltozott munkaképességűek aránya, ami arra utalhat, hogy a munkáltatók „egészséges” embereket látnak szívesen e munkakörökben, még akár a szakmai teljesítmény rovására is. Itt azért meg kell jegyezni, hogy a napi munkaórák korlátja is gátat szab a vezetői munkakörnek.
Kik a megváltozott munkaképességűek?
A felmérés kérdései közt kitértek arra is, tudják-e a vállalkozásoknál, kik számítanak megváltozott munkaképességűnek. A legtöbben az általános közhiedelemnek megfelelően a mozgássérültekre gondolnak, a legkevésbé a cukorbetegeket, illetőleg a transzplantáltakat tekintik megváltozott munkaképességűnek. A kérdőívben 10 különböző fogyatékot említettek meg, és az átlagos válaszadó 7 elemet tartott a felsoroltak közül a megváltozott munkaképességűekhez tartozónak. A vak és a gyengénlátó között gyakorlatilag nem látnak különbséget, és a siketeket inkább érzik e körbe tartozóknak, mint a vakokat. A kerekesszékkel élők pedig kevesebb szavazatot kaptak, mint a mozgássérültek.
A válaszadók majdnem négyötöde (a „nem tudom” választ megjelölőket is ide számítva) rehabilitációs hozzájárulást fizet azért, mert nem foglalkoztat, vagy a törvényben szereplő mértéknél kevesebb ilyen munkavállalót foglalkoztat. Csak a cégek 14 százalékának nem kell megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulást.
Állásportál a rehabilitáltaknak
A közelmúltban indult el egy olyan portál, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási integrációját próbálja segíteni.
Blog az fn.hu-n
A Panda Hotel vezetője az fn.hu blogjában osztja meg tapasztalatait a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról.
A Rehabjob.hu összeköti a keresletet a kínálattal, azaz segít a munkáltatóknak a keresésben, a megváltozott munkaképességűek számára pedig az aktuális állásajánlatok mellett önéletrajz feltöltési lehetőséget is kínál, valamint mindkét fél számára számos gyakorlati és elméleti tanáccsal áll majd rendelkezésre – közölte Dobár Attila, a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója egy esélyegyenlőségi konferencián.
A HR-szolgáltató cég munkáját ezen a speciális területen olyan együttműködő partnerek segítik, mint a Down Egyesület, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK), a Salva Vita Alapítvány, a Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft., a Motiváció Alapítvány és az MTD Tanácsadói Közösség.
„Hiszem, hogy lehet növelni a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok nyílt munkaerő-piaci jelenlétét. Információkkal kell ellátni mind a munkaadókat, mind pedig a leendő munkavállalókat, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy könnyen egymásra találhassanak. Nagyon fontos szerepet vállalnak az integrációban a különböző alapítványok, szervezetek, tanácsadói közösségek, tréning cégek, amelyek szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal járulnak hozzá a sikerhez. Ezen információk, segítő szervezetek és állásajánlatok gyűjtőhelyeként hoztuk létre portálunkat, bízva abban, hogy jelentős mértékben tudunk hozzájárulni a megváltozott munkaképességű emberek munkahelyi integrációjához” – összegezte Dobár Attila.