Sokféle tréningötletből válogathat az a cég, amely csapatépítésre küldené a dolgozóit. Az egyik tréningeket szervező vállalkozás például fotózást tanít, eközben elviszi a résztvevőket belföldi vagy külföldi helyszínekre, ahol élesben kipróbálhatják a tanultakat. Mások sziklamászást, magashegyi túrázást, vadvízi evezést, sivatagi túlélőtúrát vagy tankvezetést kínálnak.
Néhány tréning szerepjátékra épül. Több szolgáltató is kínál kémjátékot vagy nyomozást – például egy emberrablás felgöngyölítését vagy egy eltűnt hajó felkutatását. Egy másik cég ahhoz ad meg minden lehetőséget, hogy a kollektíva leforgassa a saját filmjét: a rendező, a jelmeztervező és a színészek is a munkahelyi csapatból kerülnek ki. Van olyan vállalkozás is, amely egy hajótörést szimulál a résztvevőknek, akiknek ezután a Duna egyik „lakatlan” szigetén kell Robinsonokként túlélniük.
Kreatív ötletekből nincs hiány: a tréningek egyikén például Frédi és Béni kocsiját kell megépíteni a résztvevőknek, és végül egy kőkorszaki autóversenyen is részt vesznek. Akár főzőversenyen is összemérhetik a képességeiket a delikvensek, és az egyik szeszfőzde programjai között úgynevezett „pálinka-tréning” is szerepel. Állatok részvételével is tartanak foglalkozásokat: a lovas és kutyaszános tréninget is ajánlanak.
Lehull az álarc
Semmire nem szabad kényszeríteni a dolgozókat, ami veszélyezteti az egészségüket. A komfortzónából való kilépés azonban a csapatépítés során előnyös lehet: összefogásra készteti az embereket – mondta az FN24-nek Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője. Az is kiderül ilyenkor, valójában milyen ember a munkatárs: lehull az a nyilvánosságnak szánt maszk, amit az irodában visel.
A tréningeknél a típus kiválasztása a legnehezebb: olyan programot kell találni, amely a szervezet minden tagjának megfelelő. A sokszínű – életkorban, képzettségben és érdeklődésben is heterogén – kollektíva esetén nem szabad olyat választani, amely egyeseknek unalmas, mások pedig kényszernek érzik vagy idegesítőnek, kellemetlennek találják. A karrier-tanácsadó szerint az egyéni coaching felfutása részben ennek köszönhető: sok cég inkább személyre szabott fejlesztésre költ a nem mindig megtérülő csapatos tréningek helyett.
Változnak a tréningek
Egyre kevesebb cég küldi tréningre a dolgozóit. A válság miatt az erre fordítandó kereteket a vállalatok megvágták, ráadásul már szakképzési hozzájárulásból sem finanszírozhatják, és ha egy-két évig nincs semmilyen tréning, akkor is tud működni a cég. A szakértő szerint a hagyományos tréningek ideje lejárt. Az „elvonulunk két napra egy négy csillagos szállóba és papírból hidat építünk” jellegű csapatépítő, időmenedzsment vagy orientációs tréning a múlté – mondta a DBM ügyvezetője.
A csapatépítő tréningek csak akkor hatásosak, ha élményalapúak – mondta Juhos Andrea. Ez lehet egy extrém túlélőpróba, de akár karitatív program is. A tapasztalatai szerint a trend egyre inkább az utóbbi felé halad: a csoport kiválaszt egy óvodát, öregek otthonát vagy árvaházat, és közös erővel valamilyen segítséget nyújtanak nekik. A felmerülő igények alapján például kifestik az épületet, rendbe teszik a kertet, vagy önkéntes munkát is végezhetnek az intézményben. Minden résztvevő a saját képességeinek megfelelő feladatot kap: aki jól rajzol, készíthet freskót, aki viszont inkább a szervezésben van otthon, koordinálhatja a többieket.
Ahhoz, hogy egy felső vezető ne csak a BMW-jéből szemlélje a körülötte lévő világot, érdemes a sajátjától teljesen eltérő környezetbe „kirándulnia”. Nem fontos földrajzilag távoli helyet (például Afrikát) választani, a saját városában is találhat olyan szervezetet, amelynek a munkájában részt vehet. Juhos Andrea szerint nagyon erőteljes hatást válthat ki egy vállalat első emberének a személyiségfejlődésében, ha eljár néhány hónapon keresztül egy sérült emberekkel foglalkozó alapítványhoz segíteni, vagy bohócdoktorként egy kórházba.
