Üzleti tippek

Így verheti meg a főnökét

admin
admin

2011. 08. 10. 06:00

Van úgy, hogy az ember legszívesebben bemosna egyet a főnökének, munkatársának. Vagy legalább jól megmondaná neki a magáét. Aztán mégsem szól semmit, inkább úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Nem, nem és nem. Inkább hívja ki, és verje meg, ha tudja. Hogyan? Játszva!

A munkahelyi problémák megoldásában, de a mostanában divatos csapatépítésben, képességfejlesztésben is nagyon jó eredményeket lehet elérni a társasjátékokkal – állítja a Gémklub játékfejlesztője, Aczél Zoltán. Nem véletlen, hogy már az ókorban is profi „go” játékosokhoz jártak tanulni a világi méltóságok, elöljárók, hogy jobb stratégák legyenek – tette hozzá.
De mit adhat a huszonegyedik század számítástechnika-hívő emberének, cégvezetőjének egy (nem számítógépes) társasjáték?

Olyan világot teremthet egy rövid időre, aminek a törvényszerűségeit betartva (játékszabályok) mindent meg lehet lépni. Az agressziótól a kooperációig bármilyen viselkedést következmények nélkül ki lehet próbálni – vázolta Aczél Zoltán. Örömmel, humorral lehet átélni olyan helyzeteket, amiket a való életben nem. A vezető büntetlenül verheti meg a játékban az alkalmazottat és fordítva is. Nincsenek morális korlátok, hiszen az egész csak játék.

Az sem mellékes, hogy mivel társaságban játszunk, közben beszélgetünk, viccelődünk, így jobban megismerhetjük egymást. Nem úgy, mint a (magányos) számítógépes játékoknál.

Van-e kézzelfogható haszna?

Cégen belül sokszor gátolják a racionális döntéseket a beidegződések. Az, hogy a főnök úgy gondolja, ő mindent jobban tud, ezért nem kíváncsi arra, mit akar mondani az alkalmazott. De fordítva is zsákutca a dolog. Mert a főnök hiába látja át tényleg jobban az adott helyzetet, ha az alkalmazott nem áll mögötte teljes mellszélességgel. Mégpedig azért nem, mert jó magyar beidegződés szerint meg van győződve róla, hogy a főnök (minden főnök) inkompetens.

Ezeket a fékeket képes a játék kioldani és elősegíteni, hogy javuljon például a cégen belüli kommunikáció, problémamegoldás és együttműködés. Felszabadító, ha röhögve lehet egymásnak megmondani (vagy egy játéklépéssel tudtára adni), mit gondolunk egy-egy helyzetről.

Felnőtt játékok

Tévedés azt hinni, hogy csak a gyermeknek kell megtanulnia, hogyan viselkedjen bizonyos helyzetekben. Ezt a képességet felnőttkorban is fejleszteni kell – érvelt még Aczél Zoltán. Például játékokkal. Sőt, a felnőttnek többet kellene játszania ahhoz, hogy minden élethelyzetben feltalálja magát, és képes legyen átlépni a felnőttkorral beépülő gátakon.

Nem csodaszerről van szó, és nem lehet receptet írni arra, hányszor kell eljátszani egy játékot ahhoz, hogy megjavuljon például a beosztott és a főnök közötti párbeszéd. És még csak nem is az kell feltétlenül, hogy ők játsszanak egymással. A lényeg, hogy rendszeresen kellene játszania minden felnőttnek, hogy frissen tartsa azt a fajta rugalmasságot, ami a gyereknél természetes, a tanulási folyamat része – állítja Aczél Zoltán.

Tessék kockáztatni

Müller Péternek reklámügynöksége van. Szerinte az a jó a felnőtteknek szóló társasjátékokban, hogy következmények nélkül lehet kockáztatni, nem úgy, mint az életben. Nem hétköznapi helyzetekben nem hétköznapi döntéseket kell meghozni, s egy-két óra alatt lejátszódik akár egy egész élet is.

Ha a játékkal valaki többször bekerül egy-egy „gyilkos” szituációba, és (mivel játék) könnyedén tudja azt megélni, a munkahelyi és üzleti kihívásoknál is kevésbé stresszel. A játék révén merészebb és gyorsabb döntéseket hoz a való életben is – tapasztalta. Cégen belül pl.a csapatépítő tréningen társasoznak, leginkább olyan játékokkal, amelyek célja nem az, hogy kiszúrjanak egymással, hanem az, hogy összefogjanak a közös „ellenség” (például a szörnyek) ellen.

Majdnem felér egy nyaralással?

Molnár Péter azoknak ajánlja, hogy játsszanak, akik már nagyon bele vannak fásulva a saját életükbe, nem találnak kiutat, választ a megoldandó kérdéseikre, stb. Mert játék közben elfelejthetik a hétköznapi gondokat, amikor pedig vége van, képesek lesznek másképp látni az addigi problémákat.

Középkori lovagként megtalálni a módját, hogyan lehet likvidálni az anyaszomorító sárkányt, az majdnem annyi energiát szabadít fel, mintha valakinek jól sikerül a szabadsága, és felfrissülve jön vissza a munkába. Vagy mint amikor éjszaka a munkáján agyal, aztán amikor reggel felkel, rájön, hogy pofonegyszerű a megoldás, s már nem is érti, miért aggódott.
Ha a játék igazi kihívás (nem gyerekjáték), akkor felüdít és energiát ad.

Mivel játsszon az üzletember?

Más játékot ajánl a játékfejlesztő annak, aki új játékos, esetleg kifejezetten nem szeret játszani (könnyű, laza, „kapunyitó”, élményadó játékot), és mást a kihívást kedvelőknek, a már rutinosaknak (pl. stratégiai játékot). Ettől azonban ne gondoljuk, hogy a kapunyitó játékok dedósoknak valók. Kifejezetten olyan készséget fejlesztenek, amelyek hasznosak lehetnek az üzletembereknek is. A stratégiai játékokkal pedig sok mindent, például erőforrás-menedzsmentet is lehet tanulni.

A gazdasági válságot szimuláló magyar játék (Kryzis) nemrégiben készült el . Mottója: „Ami kell, azt vedd el!” A győzelem azon múlik, hogy kinek milyen hatékony a logisztikája. Egy másik magyar fejlesztés kicsit lájtosabb stratégiai játék: a Piszkos Fred. Legfőbb erénye, hogy 7-10 ember is játszhatja, mégis pörgős, nem kell a játékosoknak egymásra várniuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.