Nagy felháborodást váltott ki Oroszországban tavaly, amikor a kormány 24,4 millió rubeles (160 millió forintos) bútortendert írt ki egy arannyal bevont ágy elkészítésére és szállítására. A belügyminisztérium kérése az volt, hogy a cseresznyefából készült ágy fejrészét és a lábtámasz díszítő elemeit a gyártó 24 karátos aranyréteggel borítsa, majd szállíttassa el Moszkva egyik külső részében található luxusvillanegyedébe.
A fenti példa jól mutatja, hogy válság ide vagy oda (az orosz gazdaság a tender kiírásának idején, vagyis 2009 második felében közel 11 százalékkal csökkent), aki hozzászokott a luxushoz, az egykönnyen nem mond le róla.
Javuló eredmények
Noha a World Wealth Report 2009 szerint a gazdasági recesszió elején számottevően csökkent a jelentős (egymillió dollárnál nagyobb) vagyonú magánszemélyek száma és vagyona, és ezzel egy időben a luxustermékek iránti kereslet is megtorpant, a Unity Marketing októberi adatai alapján 2009 második felében visszabillenni látszott a luxuspiaci egyensúly. A felmérésből kiderül, hogy nyáron az amerikai gazdagok közel 30 százalékkal többet költöttek utazásra, lakásfelújításra és egyéb luxuskiadásokra, mint tavasszal. A divatos éttermek és a repülőtársaságok is jó negyedévet zártak, csak a divatcikkek és a műalkotások piacán nem volt tapasztalható élénkülés. Decemberben, az ünnepek ideje alatt azonban itt is javultak az eredmények.
A világ vezető gyémántkereskedő cége, a De Beers például 2009 utolsó hónapjában számolhatott be először kiemelkedő teljesítményről a recesszió kezdete óta, a többek közt Cartier márkát forgalmazó svájci Richemont csoport eladásai pedig két százalékkal növekedtek.
Irány Ázsia!
Fontos megemlíteni, hogy a luxusmárkák tavaly szinte minden esetben az ázsiai kontinensnek köszönhették pozitív eredményeiket. A gyémántok éppúgy Indiában és Kínában voltak a legkelendőbbek, mint a Cartier termékei, amelyek csak Ázsiában tudtak 25 százalékos bevételnövekedést elérni az utolsó negyedévben, miközben az amerikai és európai piacuk zsugorodott. Ebben a térségben nőttek a Louis Vuitton Moet Hennessy (LVMH) csoport eredményei is: márkáinak fogyasztása 15 százalékkal ugrott meg 2009-ben, miközben globális eladása egy, nettó árbevétele pedig nyolc százalékkal csökkent.
Jelenleg Kínában realizálódik a cégcsoport eladásainak hat százaléka. Ez különösebben nem meglepő, főleg, ha számításba vesszük, hogy itt fogyasztják a világon a legtöbb Hennessy konyakot, illetve hogy a kínaiak számítanak a Louis Vuitton-termékek második legnagyobb vásárlójának. Így nem csoda, hogy az LVMH az idén öt üzletet nyitna Kínában, ebből kettő a 2010-es világkiállítás városában, Sanghajban kapna helyet.
Szintén Keletre figyel az olasz Bulgari és a francia Hermés, utóbbi négy márkaboltot ad át az idén Kínában, miután eladásai 32 százalékkal növekedtek tavaly Ázsiában.
A piacon tapasztalható tendenciák egyértelműen arra mutatnak, hogy a luxusmárkák csak jól járhatnak, ha Ázsia felé nyitnak. A 2009-es World Wealth Report 2013-ig készített előrejelzése szerint az elkövetkező években az észak-amerikai helyett az ázsiai gazdagok bankszámláján halmozódik fel a milliárdosok összvagyonának legnagyobb hányada, előreláthatólag 13,5 ezer milliárd dollár. Három éven belül a régió milliárdosainak vagyona több mint 77 százalékkal emelkedik 2005-höz képest, és ezzel a luxuspiac legmeghatározóbb szereplőjévé válnak.
Ügyes stratégiák
Persze a keleti hódításon kívül a márkák a legkülönfélébb marketingmegoldásokkal igyekeznek talpon maradni. Egyesek nagyobb hangsúlyt fektetnek az interneten, közösségi portálokon való megjelenésre, míg mások a csomagolás vagy a termékpaletta variálásával ügyeskednek. A L’Oréal Paris kisebb kiszerelésben, ám változatlan áron tervezi piacra dobni parfümjeit, míg a spanyol gyártók egy része a nagyobb presztízsű márkaoutletekből inkább nagykerszerű központokba költöztetné termékeit, ahol alacsonyabb áron értékesíthetné azokat.
A Gucci a költséghatékony megoldást a logó és az extravagáns dizájn mellőzésében látja, a Prada pedig a hétköznapi divat előtérbe helyezésével érné el a tömegeket. Még a legendásan klasszikus vonalat követő Cavalli és Ferragamo is színes és friss kollekciókkal igyekszik hódítani mostanában.
Nem ritka az sem, hogy a luxusmárkák a tőlük megszokottnál jóval olcsóbban árulják egyes gyengébb minőségű termékeiket jól csengő márkanevük alatt. A világ második legnagyobb luxusékszer-kereskedője, a Tiffany a válságban egyebek mellett olcsóbb karkötőkkel nyomul, miközben a Movado csoport az eddigieknél jóval alacsonyabb áron értékesíti óráit Tommy Hilfiger, Hugo Boss vagy éppen Lacoste márkajelzéssel.
Megfogyatkozott milliárdosok
A jelentős vagyonú magánszemélyek száma világviszonylatban 15 százalékkal esett vissza 2009-re az előző évhez képest, ami körülbelül a 2005-ös adatoknak felel meg – mutat rá a World Wealth Report 2009. A legnagyobb visszaesés Észak-Amerikában (–19%), Európában (–14,4%), valamint az ázsiai–csendes-óceániai térségben (–14,2%) következett be. A legtöbb milliárdos továbbra is Észak-Amerikában található: 2,5 millió vagyonosával a világ milliárdosainak 28,7 százalékát tömöríti, így nem csoda hogy a visszaesés ebben a régióban volt a legnagyobb. Európában a gazdagokat más-más mértékben érintette a válság.
Míg Nagy-Britanniában 26 százalékos visszaesés következett be, addig a vagyonos franciák 12, a gazdag németek pedig mindössze 2,7 százaléka fogyatkozott meg. Az ázsiai–csendes-óceániai térség vagyonosainak több mint fele Japánban él. Tavaly a világ leggazdagabb embere 40 milliárd dolláros vagyonával Bill Gates volt, őt Warren Buffet amerikai befektető, valamint Carlos Slim Helú mexikói üzletember követte a sorban 37, illetve 35 milliárd dollárral. Nemcsak a milliárdosok száma csökkent, hanem vagyonuk mértéke is, méghozzá globálisan közel 20 százalékkal.
