Szinte minden OECD-országban radikálisan csökkent a lappiac 2007 és 2009 között – derül ki a párizsi székhelyű szervezet nemrégiben közzétett, a napilapokra és az internetre vonatkozó tanulmányából.
A világ legnagyobb sajtópiacán, az Egyesült Államokban a 25 vezető napilap példányszáma folyamatosan zsugorodott, közülük 2009-ben több meg is szűnt, és ugyanez a trend Nagy-Britanniában, Németországban vagy Magyarországon is.
A radikális példányszámapadás a recesszió elmélyülésével összekapcsolódott a hirdetések számának csökkenésével, és ez tovább súlyosbította a piaci szegmens helyzetét, hiszen a legtöbb országban a lapkiadók bevétele sokkal inkább a hirdetési bevételekből, mint az utcai eladásokból vagy az előfizetésekből származik (USA 87:13, Luxemburg 77:23, Csehország 61:39, Magyarország 57:43).
Mindez kihatott az üzletágban foglalkoztatottak létszámára, amely a legtöbb országban ugyancsak visszaesett: Norvégiában 53, Hollandiában 41, Magyarország pedig 24 százalékkal. Akadnak pozitív példák is: Spanyolországban 63, Lengyelországban 30, Írországban pedig 17 százalékos növekedést regisztráltak. Összességében kétmillió alkalmazottat foglalkoztatnak a 180 milliárd dollárra becsült iparágban.
A felmérés szerint a lapok olvasói a világhálón is aktívak, de a nyomtatottól eltérő infókra, hírekre kíváncsiak. Ma a világháló látogatóinak öt százaléka hírekért, illetve az azokhoz kapcsolódó információkért csatlakozik a netre, de egyes országokban, közte az USA-ban ez az arány a 25 százalékot is eléri. Mivel az online hírek iránti kereslet évről évre nő, ezért a tanulmány szerzői szerint a lapoknak és kiadóknak ebbe az irányba kell fejleszteniük, hogy visszaszerezzék elvesztett olvasótáborukat, s növeljék a bevételeiket.
A kiadóknak figyelembe kell(ene) venni azt is, hogy nemcsak az olvasói szokások változnak, de az olvasásra fordított idő is leszűkült. A mai olvasók már nem minden hozzáférhető hírre, hanem csak a számukra fontos és hasznos információra kíváncsiak. Fontos szempont az is, hogy a lapkiadók bekapcsolják forrásaik közé azokat a közösségi oldalakat (e téren a The New York Times volt az úttörő), ahol az új olvasói célcsoportok jelentős része megtalálható.
A jövőben kiemelt feladatuk lesz, hogy a személyre szabott hírszolgáltatások körét is bővítsék, illetve a mobilinternet előnyeit kihasználó az új tartalomhordozókra (iPhone, iPad) a korábbinál komplexebb tartalmak (hírek, videók, real-time frissítések stb.) készüljenek. Mindez kettős stratégiát követel a szerkesztőségektől és a kiadóktól.
Egyrészt a nyomtatott média piacán kell megújított formátumokkal és tartalommal megjelenniük, másrészt alkalmazkodniuk kell a digitális média gyors változásaihoz, az ezekhez kapcsolódó „fiatalos” igényekhez. Ezt leginkább Rupert Murdoch új üzleti stratégiája illusztrálja. A lapkiadók erőfeszítéseit mutatja az is, hogy az elmúlt években közel tízmilliárd dollárt költöttek technológiai fejlesztésekre.
A tanulmány szerint a nyomtatott sajtót kár volna leírni. Nyilvánvaló, hogy az internet nem a nyomtatott lapok halálát jelenti, hanem új lehetőségeket kínál újságíróknak, szerkesztőségeknek, kiadóknak. Ám aki most későn eszmél, az végleg lemarad. Erre az elmúlt év változásai szolgáltattak példákat.
