Ez a negatív kifejezés viszont itt mégis pozitív jelentést hordoz – állítja Haraszti Mihály vállalkozásfejlesztési szakértő. Idetartozik egyebek közt az eladásra fejlesztés, a hosszú távú gondolkodás, a stratégia és az üzleti modell kidolgozásának kényszere, valamint az egzisztenciális kényszer. De a hálózatosodás része a kíméletlenség kényszere is.
„Attól kezdve, hogy létrejön a lánc első egysége, a rendszertulajdonos kényszerpályára kerül. Immár nem csak a saját vállalkozása ügyeiben dönt, hanem egy olyan szervezet tulajdonosa, amelyre a csatlakozók rábízzák egzisztenciájukat, családjuk helyzetét. Ez egy olyan felelősség, amelyet minden egyes döntésnél szem előtt kell tartania. A rendszertulajdonosnak tehát nincs mérlegelési lehetősége, neki kizárólag a lánc érdekeit kell néznie a vitás esetekben, és nem tolerálhat olyan szabályszegéseket, amelyek a hálózat és a rendszerbérlők sikerét veszélyeztethetik. Ennek logikus következménye, hogy a felelőtlen tagokat is kénytelen kigyomlálni a rendszerből” – magyarázta a franchise-szakértő.
A gyakorlatban természetesen negatív példák is bőven akadnak, de a felelősség ilyenkor is elsősorban a rendszertulajdonosé. Az ő dolga ugyanis, hogy megalkossa az ideális franchise-átvevő profilját, és következetesen elutasítson mindenkit, aki nem felel meg a minimális követelményeknek. „Természetesen sokszor ez sem elég, hiszen szinte nincs is olyan hálózat, amelyben idővel ne veszítené el néhány rendszerbérlő a józan eszét” – tette hozzá Haraszti Mihály.
A kíméletlenség kényszere mindkét oldalon érvényesítendő. Számos esetben fordul elő, hogy a hálózatról kiderül: légvárakat épített, és erre alapozva szeretne egyoldalú, elsősorban anyagi előnyökhöz jutni. Az sem ritka, hogy az eredeti célkitűzéssel szemben az adott hálózat képtelen versenyelőnyt nyújtani. Ilyen esetekben a már csatlakozott cégek kerülnek néha megoldhatatlannak tűnő helyzetbe.
A hosszú távú gondolkodás kényszere
A hálózatosodás hosszú távú kapcsolatot feltételez, ami csak akkor működőképes, ha a két fél érdekeit kölcsönösen figyelembe veszik. A rendszertulajdonos érdeke elsősorban a felhasznált erőforrások megtérülése és a hálózat nyereségtermelő képességének minél hosszabb ideig tartó kiaknázása. Egy ilyen rendszer kialakítása és megvalósítása igen komoly erőforrásokat köt le, amelyek csak fokozatosan nyerhetők vissza. A rendszerbérlő számára a lánchoz tartozás legfontosabb előnye a biztos megélhetés szavatolása.
A szakértő szerint egy kezdő hálózat szerződésének (amely eleve csak súlyos szerződésszegés esetén mondható fel) legrövidebb futamideje is három-öt év, de rendszeresek a 10-15-20 évre szóló szerződések is. Ez a körülmény pedig alapvetően képes befolyásolni a résztvevők pozitív hozzáállását és motivációját is.
Haraszti Mihály évtizedek óta foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások növekedésével, és a franchise hazai szakértője. Hét egyetemen és főiskolán tanított, könyveket, tanulmányokat és cikkek százait publikálta. Honlapja, a franchisemegoldások.hu évek óta elismert szakmai forrásnak számít.
