Az egymástól független eljárások megállapításai nagyon gyakran sem az adózóknál, sem az adóhatóságoknál nem kapcsolódnak össze. Gyakran tévesen azt gondolják az adózók, hogy ha a hivatal valamilyen kötelezettséget érintő problémáról tájékoztatja őket, akkor ez a tájékoztatás teljes körű. Sajnos ez nem mindig van így – utalt az egyik buktatóra Fekete Zoltán Titusz adómenedzser.
Az áfa nem a vállalkozások pénze
A társaságok számára az áfa többnyire finanszírozási kérdés. Azok, akik fizetendő adót vallanak be, hajlamosak úgy interpretálni ezt a tényt, hogy milyen jó adózók, hiszen a költségvetésbe adót fizetnek. Ezek a cégek azonban rendszerint megfeledkeznek arról, hogy a fizetendő adó annyit jelent, hogy a vevők több áfát fizettek feléjük, mint amennyit ők maguk fizettek a szállítóknak. Az áfa tehát nem a vállalkozások pénze, hanem az államé.
A jogalkotás – felismerve a cégek e sajátos viszonyulását az áfához – egy nagyon egyszerű, de annál fájdalmasabb szankciót vezetett be. A cél nem titkolt szándékkal elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés. A szankció lényege, hogy az a vállalkozás, amelynek az adószámát felfüggesztették, nem szerepeltethet levonható áfát a bevallásában.
A NAV sikerét garantálta, hogy az adóhatósági adatbázisok és a bevallási adatok egybevetését követően szisztematikusan lehetett vizsgálni azokat a társaságokat, amelyeknél a levonható adó soron adat szerepelt akkor is, hogy ha az adószámukat felfüggesztették. Nem meglepő, hogy az ellenőrzések kivétel nélkül adóhiányt állapítottak meg, amelyet a bírsággal együtt kellett a vállalkozásoknak megfizetniük.
Hogyan fordulhatott elő, hogy a világos törvényi előírások mellett mégis sokan belefutottak a tiltó szabályba?
Fekete Zoltán Titusz szerint a válasz nagyon prózai: az érintettek késve tudták meg, hogy felfüggesztették az adószámukat, mert a szankciós határozat kiadására nem volt szigorú szabály.
Azt a hatóság bármikor meghozhatta, és a hirdetőtábláján kifüggeszthette. Garanciális szabályként a NAV ugyan a honlapján köteles közzétenni ezeket a határozatokat, de a gyakorlatban ez sohasem egy nyilvános adatbázist jelentett, hanem egy olyan kereső felületet, ahol adószámra vagy cégnévre lehet keresni.
A RSM DTM adómenedzsere szerint a probléma eszkalálódását így csak fokozta, hogy a cégek végsősoron közvetetten, egy bevallási hibaüzenet formájában tudták meg, hogy adószám-felfüggesztés hatálya alatt állnak. A hibaüzenetet azonban csak azt követően kapták meg, hogy a NAV adatbázisába is bekerült a jogerős határozat. A szakértő további észrevételeit itt olvashatja el.
