A világ kormányainak az eddiginél többet kell tenniük a globális fölmelegedés megfékezése érdekében – hangoztatta szombaton az ENSZ főtitkára Valenciában. Ban Ki Mun abból az alkalomból szólalt fel, hogy a spanyol városban nyilvánosságra hozták a világszervezet Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának jelentését a Föld légkörének melegedéséről és az ezzel járó következményekről. A dokumentum képezi majd a tudományos alapját a jövő hónapban Bali szigetén kezdődő ENSZ-értekezletnek, amelynek témája a Föld légkörének megóvása, a kiotói jegyzőkönyv hatálya (2012) után foganatosítandó lépések lesznek.
Önnek is van híre, fotója, videója környezetünk pusztulásáról? Töltse fel az FN Tudósítóra!
A főtitkár szerint a 130 állam küldöttei által Valenciában elfogadott jelentés megteremti a „lehetőséget a valódi áttörésre: egyetértést olyan tárgyalások megkezdéséről, amelyeknek eredményeként átfogó, minden nemzetre kiterjedő egyezmény születhet a Föld légköréről”. Ban nemrég Föld körüli utat tett, és saját szemével látta a melegedés hatására az Antarktiszról leváló hatalmas jégtömböket, a chilei Torres del Paine olvadó gleccsereit, a globális fölmelegedés következtében „fuldokló” Amazonas menti esőerdőt.
Az ENSZ-fõtitkár és az IPCC elnöke bemutatják az új jelentést (EPA)
„Megszégyenülten jöttem ide, miután láttam néhányat bolygónk legértékesebb kincsei közül – olyan kincseket, amelyeket önkezével fenyeget az emberiség” – fogalmazott a világszervezet főtitkára, hozzátéve: a látottak „olyan borzasztóak, akár egy tudományos-fantasztikus film. Illetve még annál is borzasztóbbak, mert valódiak”.
Unokáink már nem láthatják a sarki jégtakarót
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportja (IPCC) Valenciában szombaton közzétett egy 20 oldalas kivonatot egy több ezer oldalas, évekig készülő átfogó jelentésből. A BBC összefoglalója szerint a dokumentum az előrejelzések között tartalmazza, hogy a hőmérséklet a következő évtizedekben valószínűleg átlagosan 1,8 és 4 Celsius-fok között emelkedik, a munkacsoport tagjai azonban lehetségesnek tartanak egy átlagos 1,1 – 6.4 fok közötti növekedést is. Ezzel együtt a tengerek szintje 28-43 centiméterrel emelkedhet, a század második felében pedig eltűnnek a sarki jégtakarók. Nagyon valószínű a kánikulás időszakok és övezetek növekedése, a trópusi viharok pedig intenzívebbek lesznek.
Mûholdképen is látszik az antarktiszi jégolvadás
A dokumentum szerint az eddig ismert fajok 20-30 százalékát fenyegeti az eltűnés veszélye, amennyiben a globális hőemelkedés 1,5-2 fok között lesz (az 1980-1999-es évek átlagához képest).
Tompítottak a nyelvezeten
Annak ellenére, hogy a szintézis sokkal keményebben fogalmaz mint a korábbi, hasonló dokumentumok, egyes kutatók szerint az IPCC által alkalmazott eljárások miatt (e jelentés kidolgozásához is öt év volt szükséges), a legutóbbi kutatások eredményeit nem mindig sikerül feldolgozni – jegyzi meg a The New York Times kommentárja. “A világ máris vagy elérte, vagy meghaladta a legrosszabb gáz emissziós forgatókönyvek szélső határait” – idézi a lap egy német kutatóintézet munkatársát.
Az IPCC jelentése nem kötelezi a vitájában részt vevő 140 államot, amelyek közül egyesek, mint például az Egyesült Államok, Kína, India vagy Szaud-Arábia képviselői, egyes megfigyelők szerint sokat tettek a tudósok által jegyzett tanulmányok, különösen az előrejelzések nyelvezetének tompításáért. (A szövegben következésképpen túl sokszor fordul elő feltételes módban fogalmazott mondat, különösen az előrejelzések esetén.)
„Az éghajlat felmelegedése egyértelmű” – idézte az Associated Press a jelentés kivonatának kezdő mondatát tudósításában. Az emberi tevékenység „hirtelen és visszafordíthatatlan változásokat okozhat a Földön” – szól a jelentés az elmúlt órákban sokat emlegetett egyik általános megállapítása.
Visszafordíthatatlan változások
A „hirtelen és visszafordíthatatlan” változások egyebek mellett a Grönlandot borító jégtakaró elolvadását jelentheti – emeli ki a The Times cikke. De a további hatások közé sorolható a sarki jégsapkák eltűnése, a korallzátonyok masszív elhalása, a bennszülött népeket fenyegető környezeti katasztrófák, valamint a kis óceáni sziget-államok eltűnése a tengerek szintje emelkedése következtében.
A The Washington Post többek között azt emeli ki, hogy e potenciális változások emberi tevékenység következményei, s az „elsők között akiket érinteni fognak a szegények lesznek, akiknek a vízkészletek további csökkenésével, a terményeket érő károkkal, új járványokkal és az óceánok szorításával kell szembe nézniük.” Mint a lap fogalmaz: „A jelentés szerint, ha a kormányok ma nagyon kemény lépéseket tennének a gázemisszió visszaszorítására, akkor is megmaradnak annak a hatásai, amit az emberiség eddig tett.”
Az IPCC-jelentés
Az IPCC-t az ENSZ 1988-ban hozta létre az éghajlatváltozás tanulmányozása céljából. Az első két jelentése a munkacsoportnak vezetett el az 1997-es kiotói egyezményhez. A harmadik, 2001-es jelentés, valamint az idei negyedik (melynek első részei korábban már megjelentek az év folyamán), egyre drámaibb módon ecsetelték az ember által okozott globális felmelegedés jövőbeli potenciális hatásait. A munkacsoportban részt vevő több mint ezer tudós véleményét nem mindenki osztja, a legnevesebb ellenzők közé tartozott eddig George W. Bush amerikai elnök.
