Élet-Stílus

Csalással gyanúsítják a Duna Profit Ingatlanszövetkezet vezetőségét

Folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével gyanúsítja a rendőrség a miskolci székhelyű, jelenleg felszámolás alatt lévő Duna Profit Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet igazgatóságának tagjait - mondta Tánczi Tibor alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője.

Szombathelyen tartott szerdai sajtótájékoztatóján az osztályvezető elmondta: a szövetkezet a rendőrök számítása szerint 2,5 milliárd forint kárt okozott több mint háromezer kisbefektetőnek. Emlékeztetett arra, hogy a nyomozást 2003. szeptember 18-án rendelte el a Szombathelyi Rendőrkapitányság két helyi lakos feljelentése alapján, amely szerint a szövetkezet nem fizette vissza lejárt követelésüket és az azután járó kamatokat.

A Szövetkezet 2001-ben 3 millió forintos részjegy tőkével alapították azzal a céllal, hogy a tagok által befizetett összegeket ingatlan befektetésekbe fordítják, a keletkezett hasznot pedig felosztják a tagok között. Több napilapban meghirdette a cég a tevékenységét. A befektetések pénzügyi fedezetének biztosítására célrészjegyet vásároltattak a belépőkkel, amelynek hozamaként a mindenkori piaci kamatnál magasabb, 16-24, de esetenként 33 százalékos hozamot ígértek. Az eredményes toborzásnak köszönhetően 2003 végére a szövetkezetnek ötezer tagja volt, a befektetett összeg pedig az év végére elérte a 8 milliárd forintot.

A rendőrség álláspontja szerint a szövetkezet az alapításkor meghirdetettekkel ellentétesen működött, a befektetett tőkét nem közvetlenül ingatlanvásárlásokra költötték, hanem cégeket vásároltak alapítottak és működtettek. Így került tulajdonukba a balatonlellei Grébec Kft, hozzták létre Sajóvelezd székhellyel a Duna Profit 2002 Rt-t, valamint budapesti székhellyel a Duna Profit 2002 Kft-t. Dávod községben panziót, Balatonlellén hotelt, Nagybaracskán pedig gyógyfürdőt üzemeltettek, valamint több milliárdos beruházással belekezdtek Sajóvelezden egy ablakprofil-gyár építésébe is.

Amikor a befektetők jelentkeztek, a szövetkezet alkalmazottai általában lebeszélték őket a tőke kivonásáról és csak a hozamot fizették ki, ám amikor az emberek tömegesen jelentkeztek a pénzükért, jelentős veszteséggel értékesítették a szövetkezet vagyonának egy részét, de sok befektetőnek már így sem tudtak fizetni – mondta.

Az alezredes hozzáfűzte: a két év óta folyó és a napokban lezáruló nyomozás során 15 személyt hallgattak ki a rendőrök gyanúsítottként, összesen mintegy 2.933 bűncselekménnyel gyanúsították meg a szövetkezet vezetőit. Az MTI kérdésére Tánczi Tibor azt mondta: nem merült fel adat arra nézve, hogy a szövetkezet szabad lábon védekező vezetői szándékosan kötöttek volna veszteséggel járó üzleteket, ezért csődbűntettel nem gyanúsítják őket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik