Az űrkutatási szakemberek csak azzal indokolják az elaggott űrrepülők további működtetését, hogy be kell fejezni a félig elkészült űrállomást. Egyébként ugyanis már csak egy küldetést kellene teljesíteni, a Hubble űrteleszkóp rendbehozatalát. A lap szerint erősen megkérdőjelezhető, milyen tudományos értéke van az átlagosan 400 kilométeres magasságban keringő ISS-nek.
Hozadékát össze sem lehet hasonlítani az űrbe telepített teleszkópokéval és a távoli bolygókat kutató űrszondákéval. Ha ma eltűnne az ISS, valószínűleg nem érné nagy veszteség a tudományt – írj a lap.
A minden idők legnagyobb nemzetközi tudományos és technikai vállalkozásaként indult ISS-en ma mindössze két űrhajós tartózkodik, ami a működtetéshez még éppen elegendő, a valódi tudományos kutatásokra viszont vajmi kevés. Az Egyesült Államok ennek ellenére több milliárd dollárt szándékozik költeni az űrállomás befejezésére, azért is, hogy teljesítse 15 nemzetközi partnerével szemben vállalt kötelezettségét.
A The New York Times szerint a szakértők egyetértenek: az előzetes számítások során szinte katasztrofális mértékben alulbecsülték a költségeket. Az ISS eddig 75-80 milliárd dollárba került. Még az amerikai űrhatóság, a NASA is elismeri, ennyi pénzt ma már senki sem áldozna erre a programra. Az ISS tervezett mérete és képességei jelentősen zsugorodtak a túlköltekezés miatt, az építés pedig lelassult és elakadt a Challenger és a Columbia tragédiáját követően. A tervek szerint 2010-ig, további űrrepülésekkel befejezhető az ISS.
Az emellett kardoskodók érvelése szerint őrültség lenne félbehagyni egy ekkora beruházást. Michael Griffin NASA-vezető szerint még 19-20 repülésre van szükség az űrállomás felépítéséhez. A New York-i lap úgy látja – és ez egyezik a The Wall Street Journal közelmúltbeli szerkesztőségi cikkében közölt véleménnyel -, hogy az ISS-re költendő összeg minimális megtérülést hozhat ahhoz képest, mintha azt új űrhajók kifejlesztésére, illetve a Hold-, és Mars-programra fordítanák. A lap számításai szerint az űrsiklóprogram azonnali leállítása mintegy 40 milliárd dolláros megtakarítást eredményezne.