Klárának egyszer csak feltűnt, hogy egyre magasabb összegeket von le bankja a folyószámlájáról bankköltség címén. Nem volt rest, előszedte az elmúlt hónapok számlakivonatait, és sorra összeadogatta a készpénzfelvételek, a banki átutalások, a csoportos beszedési megbízások, mobilüzenetek díjait, s meglepő felismerésre jutott. Az évekkel ezelőtt még olcsónak számító bank ma már az egyik legdrágább lett számára, volt olyan hónap, hogy 4000–5000 forintot is felszámoltak a különböző banki műveletekért.
Klára nincs egyedül, azzal a különbséggel, hogy sorstársai többnyire nem is veszik a fáradságot, hogy elolvassák a számlakivonatot, csak egyszerűen félredobják. Holott havonta akár több ezer forintot is megspórolhatnának egy kis odafigyeléssel – ehelyett viszont a bankok járnak igen jól.
Hogy melyik bank a legolcsóbb, arra saját igényeink felmérése után lehet csak válaszolni.
Interneten olcsóbb
Klára az olcsónak nem mondható OTP Bank ügyfele volt, és az is maradt, de javított a helyzeten. „Igaz, hogy mintegy két órát eltöltöttem a bankfiókban, de azóta havi 2000–3000 forintot megtakarítok, ennyivel csökkentek a bankköltségeim” – újságolja. Mindössze annyit tett, hogy az évekkel ezelőtt nyitott bankszámlacsomagot egy másikra cserélte át ugyanannál a banknál. Mivel az elmúlt években fokozatosan átállt az internetes utalásra – ma már a közműszolgáltatóknak is a hálón fizeti ki a havi rezsit –, az OTP Net számlacsomagot választotta.
Klára így is jól járt, de ha veszi a fáradságot, és tovább keresgél, tudott volna még ennél is olcsóbb ajánlatot találni.
A bankok interneten utaló ügyfeleknek szóló „netes” számláinak havi számlavezetési díja ugyanis 149 és 629 forint között szóródik, így az OTP Net számlája a maga 599 forintjával messze nem a legolcsóbb.
Sőt, e díjnak az is feltétele, hogy Klára számlájára rendszeres átutalás érkezzen, és legalább egyszer történjen utalás a neten a számláról. Mert ha e két feltétel nem teljesül, rögtön 1299 forintra ugrik a havi számlavezetési díj, azaz az OTP-é a bankok netes csomagkínálatában az egyik legdrágább lesz.
Minden díj számít
Nem könnyű, de mindenképpen érdemes alaposan körülnézni, mielőtt lakossági bankszámlát nyitunk valamely banknál, vagy bankot váltunk. A számlavezetési díj mértéke ugyanis csak egyetlen és messze nem a legfontosabb tétel a folyószámlák esetében.
Érdekes ellentmondás – ahogy a bankok folyószámla-kondícióit tartalmazó táblázatunkból kiderül –, hogy „normál” családi használat esetén messze a 0 forintos számlavezetési díjat felszámoló Erste Bank a legdrágább. A közüzemi átutalásokat bankon belül 100, bankon kívül 150 forintért végzi, ez pedig két-háromszorosa a versenytársakénak.
Hogy mégis melyik bank a legolcsóbb, arra saját igényeink tüzetes felmérése után lehet csak válaszolni. Az elektronikus számlák általában alacsonyabb díjtételekkel és több díjmentes átutalással működnek, de ha mégsem a világhálón utalnánk, azért igen magas díjat kell fizetnünk. Általában is igaz, hogy a netes utalások díjtételei a legalacsonyabbak, középáras a telefonos utalás, míg a legdrágább a papíralapú, bankfiókban leadott megbízás.
Fontos megjegyezni, hogy a bankok díjtételei gyakran változnak, és ez teljesen szabályos, „belefér” a bankszámlaszerződésbe. A hitelintézetnek mindössze annyit kell tennie – és általában nem is tesz többet –, hogy jó apró betűkkel az aktuális havi számlakivonat aljára nyomtatja: változás történt a kondíciós listában.
Ha valaki elolvassa ezt a sémaszöveget, akkor sem valószínű, hogy rögtön felmegy a netre vagy szalad a bankba: megtudni, mi változott. Pedig érdemes lenne, mivel akár néhány hónap alatt is drága lehet az, ami korábban olcsó volt.
Meglepő és üdvözlendő lépésre szánta el magát a közelmúltban a lakossági szolgáltatásaiért általában a piaci átlagnál jóval magasabb díjat felszámoló Citibank. Idén márciusban bevezette 0 forintos számlacsomagját, amely esetében sem számlavezetési díjat, sem kártyahasználati díjat nem számol fel, sőt még az éves kártyadíjat is elengedi.
Ehhez a VIP számlacsomag esetében annyit kell tenni, hogy havi átlagban 3 millió forint megtakarítást kell elhelyezni a banknál akár betétként, akár más formában. A TOP számla akkor ingyenes, ha havi rendszerességgel, egy összegben legalább 150 ezer forintot utalunk a bankszámlára. Ha viszont valamely hónapban nem teljesülnek a fenti feltételek, a havi díj máris 3500 forintra ugrik fel. Fogyasztói szempontból mindenképpen üdvözlendő a Citibank húzása, mivel a VIP és a TOP számlacsomagok dicséretesen egyszerűek, kevésbé fordulhat elő, hogy eltévedünk a kondíciós lista ezerféle díjat tartalmazó dzsungelében, és rosszul választunk.
Kártyák és költségek
Némileg könnyebb a dolgunk, ha bankkártyát kell választanunk. A piac jelenleg ugyan 268-félét kínál, de itt legalább nem kell annyiféle szempontra figyelni.
Betéti kártyát, a legegyszerűbb, nem dombornyomott fajtát már 1600 forintos éves díjtól kaphatunk, s a dombornyomott fajtához is hozzá lehet férni már 2900 forinttól. A prémiumszolgáltatásokat nyújtó „Gold” kártyák éves díja ugyanakkor akár a 9900 forintot is elérheti.
A hitelkártya esetében magasabb az éves kártyadíj, 3300 forinttól indul. A legdrágább „Gold” és „Prémium” kártyák éves díja 16–18 ezer forint, de akad 20 ezer forint feletti kártyadíj is.
A piacon sok az akció, amelynek keretében általában az első éves kártyadíjat vagy annak felét elengedik a bankok. A vásárlás kártyával mindenhol ingyenes, a kondíciós listákat inkább abból a szempontból érdemes tanulmányozni, hogy mennyit kell fizetni a készpénzfelvételért. A bankok többsége különbséget tesz a saját és az idegen ATM-ből történő felvételkor – az utóbbi drágább. Lényegesen magasabb a külföldön történő készpénzfelvétel, s fontos megjegyezni, hogy a legdrágább a készpénzfelvétel a bankfiókban.
Hitel és kamata
Hitelkártyáról semmiképpen sem érdemes készpénzt felvenni – erre érdemes betéti kártyát tartani –, az ugyanis igen drága. S még egy lényeges dolog: a hitelkártyás költés esetén érdemes a kamatmentes periódus végén a teljes összeget visszafizetni, ha ugyanis nem ezt tesszük, a bank nemcsak a vissza nem fizetett összeg, hanem a kötelezően visszafizetett – általában 5–10 százalékos – összeg után is felszámolja a kamatot. Márpedig az a legdrágább banknál, a Citibanknál a 40 százalékot is meghaladja – de az „olcsóbb” bankoknál is 30 százalék fölött van.
A kártyapiacra vonatkozó, hiteles 2007-es jegybanki statisztikák még nem jöttek ki, így csak megbecsülni lehet, hogy a tavalyi kártyaszám valószínűleg meghaladhatta a 8,5 milliót. Azt viszont már tudhatjuk a GfK Hungária piackutató cég friss felméréséből, hogy Magyarországon az emberek továbbra is főleg készpénzt vesznek fel bankkártyájukkal, jóval ritkábban használják vásárlásra.
A reprezentatív felmérés szerint az összes bankkártya-tulajdonos mindössze 60 százaléka vásárol bankkártyával, s közöttük is felülreprezentált a magasan képzett, városi, magasabb jövedelmű réteg. Ennek ellenére a változás már megállíthatatlan, folyamatosan nő a kártyájukat vásárlásra is használók aránya.
Pénzbe kerül
„Olyat is gyakran látni, hogy egy-egy nagy diszkontáruház vagy bevásárlóközpont előtt sorban állnak az emberek az ATM előtt, készpénzt vesznek fel a számlájukról, majd a pénzzel bemennek az áruházba, és vásárolnak” – számol be egy meglehetősen abszurd jelenségről az egyik bankkártyaszakértő. Akik ezt teszik, biztosan nem tartoznak a tudatos ügyfelek közé. Ha ugyanis vásárolnak a kártyával, az minden esetben ingyenes számukra, a tranzakciós költségét mindig a kereskedőnek kell fizetnie. Ezért találkozni néha még mindig olyan esetekkel, hogy egy-egy plázában az eladók közlik, náluk nincs kártyás fizetés, mivel az „túl drága” nekik.
Néhány évvel ezelőtt a bankok – legalábbis a lakossági piacra viszonylag újonnan belépők – még jellemzően vagy egyáltalán nem számoltak fel tranzakciós költséget, ha az ügyfél saját banki automatából vett fel készpénzt, vagy havi néhány esetig ingyenesen nyújtották e szolgáltatást. Mára ez az ingyenesség eltűnt a piacról, az egyetlen üdítő kivétel az UniCredit Bank, amely néhány hónappal ezelőtt bejelentette, hogy az Európai Unió területén ingyenessé teszi a készpénzfelvételt, ha a bank saját automatáiból történik.
