Kérdéses, hogy Magyarország – bár geopolitikailag ideális helyen van ebből a szempontból – be tudja-e tölteni a tranzitszerepet Kelet és Nyugat között; a tőkehiány ugyanis a magyar infrastrukturális ágazatok versenyhátrányához vezethet. A ISM infrastruktúrával foglalkozó témacsoportjának fenti felvetést is megfogalmazó, most közzétett tanulmánya szerint a közlekedésben a legfontosabb feladat a MÁV hatékonyabbá tétele, a köz-úti szállítás térhódításának visszaszorítása. A MÁV tetemes vesztesége, valamint a csupán 46 km/órás személy- és 27 km/órás áruszállítási átlagsebesség miatt elkerülhetetlen a vasúti szállítás karcsúsítása, majd modernizálása. Ez a veszteséges vasúti hálózatrészek privatizálását vagy megszüntetését jelentheti. A tanulmány szerzői minden közlekedési ágazatban leteszik a voksot a Budapest-centrikusság lazítása, valamint a kombinált szállítás szerepének növelése mellett. Az autópálya-építés egyik gátló tényezője, hogy Magyarországon a benzin árából az európai átlagnál jóval kevesebb kerül az útalapba.
A hazai hálózati infrastruktúrák privatizálását Magyarországon nem előzte meg körültekintő szabályozás. Ezért – mutatnak rá a szakértők – kívánatos lenne az árképzési eljárások felülvizsgálata. Az infrastrukturális ágazatok közül egyébként a távközlésben mutatkozott a legjelentősebb fejlődés. A vezetékestelefon-sűrűség nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő ütemű növekedésének hatására lemaradásunk az EU-országokhoz képest lényegesen mérséklődött. A mobiltelefonok elterjedése pedig olyan gyors volt, hogy e téren immár meghaladjuk a dél-európai államok telefonsűrűségét.
