Los Angelesben 50 millió reklámtartalmú kéretlen e-mailt, szakzsargonnal szólva spamet küldött szét két fiatalember, akik hamis ígéretekkel csaltak ki közel félmillió dollárt hiszékeny emberek zsebéből.#<# Noha a csalásért börtönbe csukták őket, az elektronikus postaládák "megbombázásáért" nem tudtak szankciót alkalmazni ellenük. Törvény ennek a problémának a kezelésére még az Egyesült Államokban sem született, ahol a legnagyobb gondot okozza a marketingtevékenységnek ez a nemkívánatos formája. Magyarországon most kezd lábra kapni ez az "iparág", a nemrégiben megismert spammelők közé tartozik a Tangó Kiadó vagy a Cassone Sport Kft. A szabályozás egyre sürgetőbb feladat lesz, bár a legbiztosabb megoldás az lenne, ha a cégek belátnák: nem éri meg nekik ez a reklám, egyrészt a negatív visszhang miatt, másrészt pedig azért, mert úgysem a célközönséget találják el. Majtényi László adatvédelmi biztos a lapunk megjelenése körüli napokban hozza nyilvánosságra az internettel összefüggő adatkezelés egyes kérdéseiről szóló ajánlását, amelyben kitér a kéretlen levelekre is. Állásfoglalása szerint (a dokumentum a http://www.obh.hu címen teljes terjedelmében olvasható) a jogalkotóknak el kell majd dönteniük, hogy egyenesen tiltják a spamek küldését, vagy csak korlátokat szabnak. A probléma azonban mégsem teljesen szabályozatlan, hiszen a reklámetikai kódex kitér arra, hogy csak a fogyasztó előzetes hozzájárulásával történhet e-mailen keresztüli reklámozás.
Az internet- és e-mail szolgáltatóknak van némi technikai lehetőségük a spamek blokkolására, de csak annyit tudnak korlátozni, hogy a szerverükre érkező küldeményeket ne juttassák tovább az előfizetőknek, illetve opcionálissá tegyék számukra, hogy kérik-e vagy sem az ilyen jellegű leveleket, esetleg a fejlécen figyelmeztetik őket a levél jellegére. Vannak ugyanis olyan nemzetközi csoportok, amelyek szoftvereikkel automatikusan rögzítik az úgynevezett open relay szervereket, vagyis azokat, amelyek nemcsak a saját hálózatukba tartozó gépeknek engedik meg, hogy rajtuk keresztül küldjenek leveleket, s ezek azok a szerverek, amelyeket a spammelők szívesen használnak közvetítőként. Már a legtöbb szolgáltató alkalmazza azt az eljárást, amelynek segítségével szervere elzárható a külső e-mailezők elől.
A szerverről kimenő levelekről viszont technikailag lehetetlen megállapítani, hogy spam vagy sem. Nem elég ismérv, hogy túl sok példányban megy ki, mert nem eldönthető, hogy mennyi a túl sok, s ráadásul egy egyszerű programmal megoldható, hogy levelek ezreit másodpercenként egyesével küldje el a feladó. Néhány szolgáltató azért szabályozza a küldhető levelek számát, a MatávNet például korlátozott számú levelek küldését engedélyezi egyszerre. Az Index a saját ingyenes e-mail szolgáltatásában nem limitálja a küldhető levelek számát. Mint Verhás Péter üzemeltetési igazgatótól megtudtuk, a bejövő spameket korlátozzák, mégpedig úgy, hogy a már említett nyílt adatbázisok segítségével szűrik a mail-szervereket. Ha előfizetőik reklamálnak, hogy spamet kaptak, akkor egyedileg vizsgálják az esetet. Pohly Ferenc, a MatávNet sajtófőnöke elmondta, hogy rendszerüket most egészítik ki azzal a lehetőséggel, hogy az előfizető választhasson: kéri-e a spam gyanús leveleket, vagy sem.
