Vannak esetek, amelyekben alappal lehet érvényesíteni kártérítési igényt a bankkal szemben – a devizahitelek nyújtását illetően -, de a jelenlegi problémák általános megoldásaként ezt az irányt javasolni veszélyes lenne – válaszolta az fn.hu kérdésére Szőnyi Viktor ügyvéd, aki korábban a Citibankkal szemben képviselt banki ügyfeleket az ismertté vált magyar Lehman-kötvényes ügyben.
Általános megoldás ötletét vetette föl a Magyar Szociális Fórum nemrégiben, a szervezet csütörtökön dönt arról, felkarolja-e a pertársaság létrehozására irányuló javaslatot a devizahiteleket nyújtó bankokkal szemben. A fórum kezdeményezése mellé állt Róna Péter közgazdász. „A bank felelősséggel tartozik termékéért, és terméke hibásnak minősül, ha később kiderül, hogy rosszul állapította meg a hitelfelvevő törlesztő képességét” – idézi a fórum a neves közgazdászt, aki a Magyar Nemzetnek nemzetközi példák alapján nyilatkozott úgy, többször is előfordult már, hogy a bíróság arra kényszerítette a bankokat, térítsék meg az ügyfeleiknek okozott károkat.
Messze van Amerika
Szőnyi Viktor ügyvéd azonban arra figyelmeztetett: alapvető különbségek vannak az egyes országok szabályozásában, például az Egyesült Államokban a hitelpiaci szolgáltatók felelősségét általában könnyebben megállapítják, mint Magyarországon.
Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára is óvatosan fogalmazott a fórum ötletével kapcsolatban: miután az egyesület megismerte a fórum kezdeményezésének konkrét részleteit, s amennyiben látnak esélyt a pertársaság sikerére, akkor ők is csatlakoznának az ügyhöz. Szívesen felajánlják az eddigi peres eljárásokban szerzett tapasztalataikat – tette hozzá Lénárd.
Konkrét részletek viszont egyelőre nem ismertek. A fórum szervezőjétől, Simó Endrétől azt sem sikerült lapunknak megtudni, hogy például a pertársaság tagjainak szükséges-e beszállniuk a perilletékbe, perköltségbe, avagy netán sikerült kitalálni olyan konstrukciót, amellyel az általában amúgy sem jó anyagi helyzetben lévő devizahitelesek elkerülhetik a kiadásokat.
Kiforratlan a bírói gyakorlat
Szőnyi Viktor ügyvéd szerint nagyon fontos, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos felelősség vizsgálata általánosságban előtérbe került, de nem szabad elfelejteni, hogy az egyes kártérítési követelések egy-egy konkrét ügylethez kapcsolódnak, ahol például a tájékoztatási kötelezettség teljesítése nagyon eltérő lehet. Tovább árnyalja a képet az is, hogy az esetek jelentős részében a hitelközvetítők is részt vettek abban a folyamatban, amely a hitelpiaci ügyletkötéssel végződött.
Az ügyvédtől azt is megtudtuk, hogy a hitelpiac szabályozásánál a magyar jogalkotó elsősorban a hitelpiaci szolgáltatók felépítési és engedélyeztetési rendszerére helyezte a hangsúlyt, a hitelpiaci termékek nyújtásával kapcsolatos szabályozás (szerződéskötést megelőző tájékoztatás, szerződés tartalma, kockázatfelmérés, stb.) nem csupán részleges szabályozatlansággal jellemezhető, de ezzel kapcsolatos kiforrott és hozzáértő bírói gyakorlat sem áll rendelkezésre. A piacgazdaságra történő áttérés óta ehhez még viszonylag kevés idő telt el – fejtette ki lapunk kérdésére Szőnyi Viktor.
