A Moody’s leminősítésének hírére kialakult pénteki hisztéria mára alig volt érezhető a piacokon: a hazai deviza a hajnali 315 forint körüli szintekről már délelőtt 310 forint alá erősödött az euróval szemben, s kora délután is 308 forint közelében folyt a kereskedés. Ez részben a hétvégi nyilatkozatoknak, részben az optimistává váló nemzetközi hangulatnak volt köszönhető.
Fotó: Kummer János
Tárgyalunk, tárgyalnak
Előbbiek közül kiemelésre érdemes, hogy Cséfalvay Zoltán az NGM államtitkára a Reutersnek adott nyilatkozatában jelezte, hogy a magyar kormány az összes eddig vitatott kérdésről kész tárgyalni: a különadókról, a végtörlesztésről is. Mindemellett a tisztségviselő a jegybank függetlenségét is hangsúlyozta.
A világ különböző pontjairól érkező hírek közül nagyot javított a befektetők hangulatán, hogy Amerikában rekordforgalommal indult a karácsonyi bevásárlási szezon (az USA GDP 70 százalékát a fogyasztás adja, kiemelt szerepe van tehát ennek a világ legnagyobb gazdasága teljesítményében). Európában pedig ismét hinni kezdtek a problémák megoldásában. Előrelépés történt ugyanis egy olasz mentőcsomag kialakításáról (bár nap közben a híreket cáfolták). Közeledni látszik továbbá a két legerősebb állam vezetőjének – Angela Merkel, német kancellárnak és Nicolas Sarkozy, francia elnöknek – álláspontja az egyes országok költségvetési önállóságának mérsékléséről, amely kérdésben, ha megállapodás jönne létre, az Európai Központi Bank kötvényvásárlásaival segíthetné a bajba jutott államok kötvénypiacait.
Gyenge aukciós eredmények
Ahogy azonban az elmúlt napokban megszokhattuk az ilyen piaci hangulat nagyon törékeny, ráadásul holnap ismét ránk irányulhat a figyelem, mivel a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart. A viszonylag nyugodt felszín alatt a feszültség igen erős, amit jól mutat, hogy a likviditási kincstárjegy mai aukcióján az eredetileg meghirdetett 50 milliárd forint helyett mindössze 35 milliárdot értékesítettek. A kialakult (4 hetes hátralévő futamidejű papírra) 7,24 százalékos átlaghozam 61 bázisponttal magasabb az egy héttel korábbinál, s fényévekre van a 6 százalékos alapkamattól. (Két hete az Államadósság Kezelő Központ a gyenge érdeklődés miatt nem értékesített ebből a sorozatból.)
A piac tehát óriási, 100 bázispont, azaz 1 százalékpont fölötti kamatemelést áraz. Az elemzők döntő hányada ugyanakkor 50 bázispontos szigorítást vár, magyarán a piac szerint 6-ról 6,5 százalékra kellene változtatnia a testületnek az alapkamatot. (A leminősítés bejelentése előtt készült Reuters-felmérésben a többség 25 bázispontos emelést valószínűsített.) Többen vannak azonban most is, akik szerint a testület ismét változatlanul hagyja az alaprátát, s olyanok is, akik szerint lényegesen erőteljesebb lépésre lenne szükség.
Legalább 50 bázisponttal lépni kell
A leminősítés növelte a kamatemelés valószínűségét – közölte megkeresésünkre Barta György, a CIB makroelemzője, aki a Moody’s csütörtök esti lépése előtt változatlan rátára szavazott – még a mostani helyzetben sem zárható azonban ki, hogy szinten maradhat az irányadó ráta – tette hozzá. A jegybank két hete jóval a mostani, és a leminősítés előtti forintárfolyam mellett sem lőtte el munícióját (nem nyúlt a kamathoz), s egy 25-50 bázispontos szigorításnak közel sem biztos, hogy lenne hatása. A gazdaság állapota a kamatemelést jelenleg nem indokolja, a piaci folyamatok megállítása viszont csak demonstratív (100-150 bázispontos) lépéssel lenne lehetséges.
Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint a leminősítés után emelni kell a kamatot, a kérdés csak az, hogy mennyivel. A jelenlegi helyzet alapján a szakértő 50 bázispontos lépést elegendőnek tart, amelyet decemberben – ha a piaci folyamatok miatt szükségessé válik – újabb azonos mértékű lépés követhet, ám kedvező hangulat esetén Suppan Gergely szerint elképzelhető, hogy a jövő év közepéig 6,5 százalékon marad az alapráta, s onnan két lépésben az esztendő végéig visszaáll a jelenlegi szint.
A Takarékbank elemzője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a leminősítésnél lényegesen fontosabb a forint és a magyar állampapírok piaca szempontjából, hogy mi lesz az eurózónában. Ha ugyanis a tagállamok megállapodásra jutnának a legfontosabb kérdésekben, s az EKB vásárlásaival megtámasztaná a kötvénypiacokat, a jelenleg nagyon alulértékelt eszközök piacain óriási emelkedés lenne, amely kedvezően érintené a magyar eszközöket is: a forint az euróval szemben rövid idő alatt visszatérne a 285 forintos szintig, majd stabilizálódhatna a 270-280 forintos sávban.
Hogyan szavaznak majd a külső tagok?
Igen szkeptikusak a külföldi befektetők az MNB holnapi kamatdöntését illetően. A Deutsche Bank szakértői szerint jó esély van arra, hogy a monetáris tanács 4 külső tagja leszavazza az elnök és két alelnöke emelésre vonatkozó javaslatát. A német pénzintézet szerint holnap 25 majd további lépésekben összesen 75 bázispontos szigorítás következhet.
A jegybank lépését ugyanakkor várhatóan az is jelentősen befolyásolja majd, hogy kell-e, s ha igen akkor mennyit költeni a forint árfolyamának védelmére. Ha ugyanis ez jelentős összegeket emészt fel a devizatartalékokból, amely a végtörlesztés miatti euróeladások miatt egyébként is olvad, akkor az a külső tagokat is meggyőzheti a szigorítás szükségességéről. (Az, hogy pénteken volt-e szerepe jegybanki beavatkozásnak – volt-e intervenció – abban, hogy a forint nem törte át a korábbi történelmi csúcsot (317,9 forintot) az euróval szemben, nem tudni, külső jeleik erre nem utaltak a piaci szereplők szerint.)
