Rögvest azután, hogy elfoglalja vezérigazgatói székét az Erste Bankban, Kisbenedek Péter máris el kíván tűnni: tapasztalatszerzés céljából egy hétre beül a pult mögé az ügyintézők közé két különböző adottságú fiókban. A “terepmunkát” ugyanis nagyon fontosnak tartja, már előző munkahelyén, az ÁB-Aegonnál is súlyt fektetett arra, hogy kikérje az ügyintézők véleményét. Ők azok, akik elszenvedik a hibás döntések következményeit, nekik kell adott esetben felesleges munkát végezniük, s az ügyfelek panasza is rajtuk csapódik le, a hierarchiában feljebb haladva pedig egyre kevésbé látszanak a bajok.
Nem volt törvényszerű, hogy Kisbenedek Péter a pénzvilágban köt ki. Éppen ellenkezőleg. Az egyetemi évek alatt elsősorban a nyelvtanulás és a jazzklub menedzselése kötötte le, de tisztában volt azzal, hogy a modern improvizált zenéből nem lehet megélni. Atyai jó barátja tanácsára a CIB Bankba ment, de a betanító körút alatt rájött, hogy a banki hierarchikus szervezet nem neki való.
ALAPOK. Környezete legnagyobb megdöbbenésére elment inkább “pelenkát árulni”, ugyanis megismerkedett a Sancella magyarországi vezetőjével, aki termékmenedzsert keresett a Liberóhoz, s kapóra jött neki, hogy Kisbenedek svédül is tud. “Akkori főnökömtől, Tímár Györgytől tanultam meg a marketing alapjait, ma is ebből élek” – emlékszik vissza. Egy év múlva már az értékesítést vezette, 26 évesen ő tárgyalt a felnövekvő kiskereskedelmi láncok képviselőivel s a még megmaradt Füszértek vezetőivel, akik távolról sem tartoztak az ő korcsoportjába. Ekkor kialakított kapcsolatrendszerét aztán jól tudta hasznosítani a Philip Morrisnál is, amelynek kelet-európai igazgatója azért hívta oda, hogy az Egri Dohánygyár megvásárlását követően kiépítse az új értékesítési szervezetet. Egy év alatt teljesítette feladatát, s a cég svájci központjába került a régiós terjeszkedés támogatására. “Folyamatosan utaztam, ha valaki megkérdezte, milyen Lausanne, mondtam, beszéljen a feleségemmel, ő látta a várost”.
HELYKERESŐBEN. Egy idő után elege lett ebből az életformából, megszületett az első gyermekük is, márpedig őt nemcsak a hétvégéken akarta látni. Ráadásul a cég akkor már Közép-Ázsiában terjeszkedett, abban a kultúrában pedig nem érezte otthon magát. Szerencséjére az itt dolgozó külföldi értékesítési igazgató haza akart menni, s helyet cseréltek. Itthon azonban szembesülnie kellett azzal, hogy a cégen belül nem juthat feljebb: a következő állomás a termékfejlesztés, a marketing irányítása lett volna, ám Kisbenedek nem dohányzik, vagyis nem érzékeli a különbséget a termékek között. Más területre kívánt hát menni, s ki akarta használni azt az előnyét is, hogy már volt külföldi tapasztalata, amit akkoriban alig valaki mondhatott el magáról. “Hiszek abban, hogy az embernek menedzselnie kell a saját sorsát” – mondja. Ezért minden ajánlatot meghallgatott “a szemétszállítástól a játékgyártásig”, ugyanis a fejvadászok is tisztában voltak munkaerő-piaci értékével. Fejvadász vitte végül az ÁB-Aegonhoz is. “Olyan embert kerestek, akinek nincs biztosítási tapasztalata, magyar, de dolgozott külföldi cégnél, lehetőleg értékesítési-marketing területen és jól beszél angolul” – a leírás tehát pontosan illett rá. Ismerősei, üzletfelei nem mulasztják el megemlíteni, hogy a végül elvállalt feladat során Kisbenedek Péternek számtalan nehézséggel kellett megküzdenie. “Akkoriban az ÁB-Aegon egyáltalán nem volt értékesítés orientált – mondja ő maga -, a számítástechnikai háttér rossz volt, a tulajdonos fő profilja az életbiztosítás, s nálunk is ezt akarta kialakítani, miközben az ÁB elsősorban vagyonbiztosító volt.” A cél alacsony költséggel, decentralizált struktúrában működő élet- és nyugdíjbiztosító kialakítása volt. Az ÁB-Aegon menedzsmentje által kidolgozott stratégiának megfelelően önálló egységeket (business unit) alakítottak ki. Kisbenedek Péter a régi portfólióra épülő lakossági divíziót irányította. Ezt kellett nyereségessé tennie úgy, hogy az új üzletágakat, például a nyugdíjbiztosítást is finanszírozni lehessen. “Három kockázatos projekt volt, az egyik a back-office terület átszervezésének utolsó fázisa, amikor az országos kárrendezési központ Szombathelyre költözött, az üzletkötés és a fenntartás (díjfizetés, adatváltozás és hasonlók) pedig Sopronba került. Országos call centert alakítottunk ki, ez az idén már egymillió hívást fogad, ezen keresztül történik például a kárrendezés is. A korábban alkalmazotti státusban lévő biztosítási ügynökök vállalkozóvá lettek, a fiókokat pedig franchise formában üzemeltetjük” – sorolja Kisbenedek Péter, hogy mi miatt voltak korábban álmatlan éjszakái.
A szervezet átalakítása után könnyebb időszak következhetett volna, de megkeresték, hogy legyen az Erste Bank vezérigazgatója. Nem állt könnyen kötélnek. “Nem volt egyszerű keresés, figyelembe véve az ügyfél által támasztott igényeket” – mondja Szabó Vilmos, a Korn/Ferry International ügyvezető partnere. Az osztrák tulajdonos lehetőleg magyar vezérigazgatót akart, aki pénzügyi területről, de nem feltétlenül bankból jön, komoly vállalatvezetői formátum, van tapasztalata a szervezeti átalakításban és a lakossági piacon s multinacionális cégnél szezett értékesítési-marketing gyakorlatot. “Ilyen profillal kevesen rendelkeznek” – állítja Szabó, hozzátéve, hogy gyorsan Kisbenedek Péterre esett a megbízók választása, annak ellenére, hogy nem bankár és ez nem tipikus választás. Fekete Győr András, az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatóhelyettese is azt tartja Kisbenedek erősségének, hogy az ügynöktől az értékesítési csúcsvezetőig minden szinten tapasztalatot szerzett. Mint mondja, a bankszakma is egyre inkább arról szól, hogy az ügyfél igényét jól szolgáló, egyszerű, tömegesen értékesíthető termékeket adjanak el.
CSALÁDHOBBI. Kisbenedek Péternek az új helyzetben valószínűleg sokszor lesz szüksége arra a – Csepregi Miklós, az Ogilvy & Mather vezérigazgatója által leírt – tulajdonságára, hogy jól mozog a különböző kultúrák között, ugyanúgy szót ért a reklámvilág szereplőivel, mint a kiskunmajsai biztosító fiók dolgozóival. Kérdés viszont, sikerül-e rendszeressé tennie a heti egyszeri teniszpartikat, amelyeket most igyekszik beiktatni az életébe – este tíz órai kezdettel. Munka után ugyanis hét- és ötéves fiai várják, s nemsokára megérkezik a harmadik gyerek is. Életrajzába azt írta, hogy hobbija a család, mert “a munkám mellett nem foglalkozom mással”. Ezt az újságíró is hamar észreveszi: miközben íróasztaláról előveszi a családi fényképeket, az Ersténél rá váró munkáról beszél; arról, hogy – ha kinevezéséhez majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hozzájárulását is megkapja – a már jól megszervezett banki háttér és korszerű számítástechnikai rendszer mellett értékesítési szemléletet kell kialakítania. “Először tartottam az osztrák tulajdonostól, de kellemesen csalódtam. Meghatározó szereplővé akarnak válni a közép- és kelet-európai lakossági piacon, s ha valaki ebbe a régióba született, annak jó olyan cégnél dolgozni, amely erre a térségre koncentrál.”
KISBENEDEK PÉTER 36 éves, a közgazdasági egyetem elvégzése után rövid ideig gyakornokoskodott a CIB Bankban, majd a Sancella Magyarország Kft.-nél lett termékmenedzser, később értékesítési igazgató. Onnan a Philip Morrishoz szerződtették értékesítési vezetőnek. 1992-től 1994-ig a svájci Lausanne-ban volt értékesítés-fejlesztési vezető, majd az itteni érdekeltség értékesítési igazgatói pozíciójába tért haza.
1995 júliusától az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. vezérigazgató-helyettese. Ez év november 16-ától foglalja el az Erste Bank vezérigazgatói székét – kinevezéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hozzájárulása még folyamatban van – Angolul, németül felsőfokon, svédül, oroszul középfokon beszél.
